25. Költözés

15 2 2
                                    

3hónap múlva
Gizi:

Villámgyorsan telt el ez a 3hónap. Időközben meglátogattam a családom sírját és Adamot is. Unokaöcsém először el sem akarta hinni hogy élek és utána 2napig maradtam Rayéknél. A küldetéseken is aktívan részt veszek már. Az más dolog hogy nem minden bevetésen jeleskedem, mert átlagban 6-8 fős küldetéseket kapunk. De hát ez már teljesen más dolog. Ráadásul ez a 3 hónap alatt még pénzt is kaptam, mivel ugye minden küldetésért pénzt kap az Akatsuki és ezt a pénzt annyi felé +1 osszuk -vagy hát pontosabban Kakuzu ossza- ahányan részt vettünk azon az adott küldetésen. Mindenki megkapja a saját jussát és még a közös kasszába is jut. Így tudnak a tagok maguknak új cuccokat venni. PL.: nekünk lányoknak is a mi saját zsebpénzünkből van fenttarva a ruhatárunk, meg a fiúk játékai. Össze van dobva a zsebpénzből és úgy van kifizetve. Mert hát ugye a közös Akatsuki kassza csak a rezsire meg a kajára fussa. Na meg mindenki magának veszi a tisztálkodási szereket, parfümöket, kölniket meg minden egyéb biberét.

💜💜💜

- Na skacok! Mivel 3nap múlva lejár a szerződésünk és már nincs nyomósabb okunk itt maradni Magyarországon így költözünk.

Mondta Yahiko az asztalnál állva. -Mivel összehívott minket ide a nappaliba egy fontos megbeszélésre. Amiből én eddig nem értek semmit.- Yahiko kijelentésére többen örömben törtek ki.

- És az lenne a kérdésünk hogy hova menjünk tovább.

Szólalt fel Nagato is.

- Mivel ez a kérdés mindannyiunkat érint.

Mondta Konen.

- Menjünk Oroszba!

Vágta rá azonnal Kisame és Jack.

- Franciaország!

Visította Heni.

- Itália!

Szólalt fel a mellettem ülő Hidan.

- Németbe!

- Romániába!

- Spanyolország!

- Kína!

Kezdték el bekiabálni az országokat, míg én csak ültem ott és néztem ki a fejemből. -Még csak most vettem fel százszázalékosan az itteni ritmust. Erre most költözünk! Hát ez szuper mondhatom! Ráadásul még idegennyelveket sem tudok olyan hú de nagyon. Igaz hogy van középfokú angol vizsgám, de épphogy meglett a hármasom belőle. Mondjuk még németet is tanultam, de az sem lett a kedvencem. Szóval nekem teljesen mindegy hova megyünk így is úgy is meg kell majd tanulnom a nyelvet és újra felvenni az ottani Akatsukiritmust. Ráadásul még ha olyan messze megyünk akkor még az órák is teljesen máshogy fognak állni, mint itt.-

- És te mit gondolsz Gizi?

A nevem hallatára tértem csak vissza a valóságba, ahol mindenki engem bámult.

Gizi az akatsukiban?!Where stories live. Discover now