Gizi az akatsukiban?!

1. Akatsuki?!

Épp a családommal autóztam a hegyekben, mikor, három fekete köpenyes alakot láttam elsuhanni fenn az ágakon. -Ez fura! Mintha láttam volna valakit a fán.- Gondolkodtam

- Apu, férreállunk? Szeretnék fotót készíteni.

-Hobbi szinten fotózok, zenét és könyvet írok, de szeretek kinn a természetben sétálni és hallgatni a madárcsicsergést. Az engem valahogy lenyugtat, de az eső hangját utálom! Az nekem idegesítő! Hát igen én ilyen fura vagyok. Jah meg szeretek zenéthallgatni és olvasni is. Meg szabadidőmben karatézom is néha-

- Persze kincsem

Mosolyodott rám a visszapillantóból az éppen autót vezető apukám.

- Amúgy is pisilnem kel!

- NEKEM IS!

Mondták felváltva a 7 és 9 a éves kisöcséim. Na igen, nehéz az út két folyton üdítőt lőtyölő kisöcsivel...

- Köszi apu

Mondtam mikor férreáltunk az autóval és elindultam vissza oda ahol azt a három alakot láttam. Most így visszagondolva olyan, mintha valami vörös minta is lett volna a fekete köpenyen. Miközben sétáltam folyamatossan a fákat néztem, hogy ott vannak-e, de nem láttam őket. Szomorúan néztem körbe, mikor odaértem, mert nem volt ott senki. -Pedig olyan jó lett volna látni azt a három alakot. Kicsit Naruto fillingem lett. Hmm... de jó is volt mikor éjjel nappal Narutot néztem a szobámban régen.- gondolkoztam el, majd készítettem pár fotót, mert tényleg szépek voltak az őszi fák. Főleg ahogy besütött a napfény az ágak között. Gyönyörű volt! - Azért írok egy levelet hátha visszajönnek.- Gondoltam és meg is írtam a levelet, aminek a végére a telefonszámom és a nevem is odaírtam. Mire visszaértem az autóhoz, már mindenki végzett a pisilessel, meg az egyéb dolgaival. Izgatottan nézegedtem percenként a telefonom, hátha hívnak. Már épphogy kezdtem feladni azt, hogy azok a valakik megtalálták a levelem, mikor este amikor már a szállóban voltunk megcsörrent a telefonom.

- Hello!

Szóltam be izgatottan a telefonba

- Hello! Yahiko vagyok az Akatsuki vezetője! Itt vagyok kinn a szálloda előtt, ahol te is vagy, szóval gyere ki, mert beszélni szeretnék veled.

- Őmm, hát re-rendben.

Mondtam és leraktam a telefont. Megfogtam a hátitáskám, aminek mint mindig most is átnéztem tartalmát, hogy minden benne van-e. -Igazolvány, jelvény, sokkoló, víz, keksz, fejhallgató, töltő, minden megvan!-

- Anya, apa elmentem, majd jövök!

- Rendben kincsem

- De ne pasizz!

Mondta anyum, majd apum is és ezzel ki is léptem a szobábol. -Amúgy ez az Akatsuki és ez a Yahiko, dolog elég fura... Tök olyan, mint a Narutoban... MI VAN HA Ő AZ ANIMÉBEN LÉVŐ?!- Torpantam meg egy pillanatra, miközben a lepcsőn sétáltam lefele. -Áh hadjuk, ez hülyeség. Biztos megint csak az a hülye képzelőerőm.- Nevettem a saját hülyeségemen és ismét elindúltam. Kiérve három köpenyes alakot vettem észre a parkolóban, így feléjük vettem az irányt, de közben az egyik kezemmel a táskámban kezdtem kutatni a sokkolóért. Mire odaértem hozzájuk, már a zsebembe csúsztattam a sokkolóm és a táskám is becipzáróltam.

- Ömm hali

Mondtam mikor odaértem. A hangomra levették a fejükről a csukját, mire lefagytam

- Szia én Yahiko vagyok és ők itt mellettem Nagato és Konen.