- Mond mi aggaszt Gizi.
Kérdezte tőlem Bella, a kanapén ülve.
- Eltudjátok ezt olvasni?
Toltam Adam és Bella elé az egyik varázskönyvet. Evvel azonnal bedobva őket a mélyvízbe.
- Hát én nem.
Húzta el a száját Bella, mire Adam felkapta a fejét.
- Mi?! Hisz én elbirom.
Mondta unokaöcsém. Hangjában zavartság és félelem rejlett, ami engem egyre inkább nyugtalanná tett.
- Milyen könyv ez?
Kérdezte felém fordulva.
- Luca kincsem, gyere ide kérlek.
Szóltam be a szobában játszó lánynak, aki hangos trappulások kíséretével rontott ki hozzánk és ugrott bele az ölembe.
- Gizi néni!
Visította boldogan.
- Eltudod ezt olvasni?
Kérdeztem tőle felénk fordítva a könyvet.
- Ömm... igen! Miért?
Nézett fel rám kérdően. Szívem hevesebben vert, pupilláim összeszűkültek a felismerés pillanatában. -Ettől tartottam! Nem, ez nem lehet!-
- Mi folyik itt nővérkém?
- Luca drágám most felnőttes dolgokról beszélünk. Bemennél kérlek?
Kérdeztem az ölemben ülő szőkeségre nézve.
- A felmenőinkben valaki boszorkány volt.
Adtam meg nagy nehezen Adam kérdésére a rövid tömör választ, miután Luca visszament a szobájába.
- Mi?! Boszorkányok nem léteznek!
Jelentette ki Bella.
- Úgy ahogyan természetfeletti képességek és mágikus lények sem?
Vontam fel a szemöldököm kérdően. Ajkait összepréselte és durcán elfordította a fejét.
- Ezt honnan veszed?
Faggatott tovább Adam.
- Ez egy boszorkánykönyv. Évekkel ezelőtt találtam, de mindeddig a cuccaim között porosodott. A tegnapi bevetesünkig. Ott egy boszorkánnyal kerültünk szembe, aki több mindenre is felhívta a figyelmemet.
Sóhajtottam bágyadtan.
- És ennek van valami kihatása az életünkre?
Kérdezte unokaöcsém mellett ülő barnahajú nő.
- Egyedül annyi hogy lehetnek természetfeletti képességeik a gyerekeknek, meg neked Adam. Bár nem hiszem hogy neked lenne, hisz az már mutatkozott volna ennyi év után.
Méláztam elgondolkodva, miközben elpecsételtem a varázskönyvet.
- Mi?!
Kérdezte elhülve Bella és fejét a gyerekek szobái felé fordította.
- De ez közel sem biztos. Meg nincs semmi hatása az életükre.
Nyugtattam őket. Adam már éppen szolásra nyitotta volna száját, mikor megcsörrent a telefonja.
- Szabadnapom van Bob...
Kezdte, de félbeszakították őt. Felpattant a kanapéról és az előszobába sietett, ahol a cipőét kezdte venni. Követtem példáját, mert tudtam hogy nagy baj lehet, ha egy NBSZ tagot a szabadnapján zargatnak.
YOU ARE READING
Gizi az akatsukiban?!
FanfictionEz a könyv 1 korábban írt könyvem átdolgozása. Túlságosan is a szívemhez nőtt ez a "világ" és úgy gondoltam, hogy felujjítom és erre az oldalamra is megírom hasonlóképpen. Röviden 1 átlagos lány a családjával töltött nyaralásán észrevesz 3 Akatsuki...