Bár azt hittem
Én vagyok nagyobb boszorkány
Mégis, te bűvöltél meg engem
Az nap délutánNem tudom pontosan
Milyen átkot szóltál én reám
De kettőnk közül azt hiszem
Te vagy a jobb boszorkányÉn a szívemet adtam
Te rútul el is vetted
S nem is kértem cserébe mást
Annyit csak hogy szeress engemLehet csak bűvölet
Lehet ez a valóság?
A rózsaszín köd, bár már halovány
Mégis azóta is csak szemem elött járMinden igének meg van a maga ára
Te velem fizettél érte
Én a szabadságom adtam át
De varázslat nem szül igaz szerelmetEzt tudja mind, ki a földön jár
Vedd hát rólam átkodat
S add át ami nekem jár!
Legszebb kincs az életemben, te vagy már