Mikor utoljára találkoztunk
Fájt, hogy ajkad nem csókolta már enyémet
Akarta, tudom én jól
De féltem hogy megint nem járok jól
Féltem, ha újra megcsókolsz
Mégnehezebb lesz elengedjem a kezed
S mégjobban darabokra hullok
Mert te végleg itthagysz engem
Egy csók, másnak tán jelentéktelen
De az amit én adtam neked
Elmondtam bennek minden érzésem
És azt, hogy téged soha nem eresztelek
Ha még egyszer utoljára
Ajkad az enyémhez simulna
Szerelmünk lángja tán újra fellobbanna
De a falat mi közénk épült, még az se rombolja
Mond el ha szeretsz, s légy bátor
Mert ha csókolni mersz,
S nem félsz az arcul csapástól
Akkor küzdesz igazán, ha még a fájdalom után
Még akkor is újrakezded
S szád az enyémre zárul
Tudni fogom mit érzel irántam
Az első pillantástól
