Kötelesség vagy szenvedély?

4.

Reggel telefoncsörgésre riadtam. Charles hívott. 

Regi mit jelentsen amit írtál? - kezdte nem túl barátságosan 

Regi: Fogalmam sincs, hogy mit akar tőlem és főként mit akar tudni. 

Charles: Ugye tudod hogy semmi sem derülhet ki?! - harsogta 

Regi: Persze, hogy tudom nem vagyok idióta, de te is csinálhatnál valamit - álltam fel 

Charles: Nyugi már intézkedtem a megfelelő irányba. 

Regi: Nagyon helyes. 

Charles: Majd még hívlak és szeretlek. 

Regi: Én is.

 Tettem le és a fürdőbe mentem ott teleengedtem a kádat és elmerültem a habokban. 20 perc után felöltöztem és reggelizni mentem. Toto és Lewis már ott ültek. Apa telefonált a teraszon. 

- Jó reggelt - köszöntem és leültem. 

- Jó reggelt - köszöntek szinte egyszerre. 

- Jól aludtál? - nézett rám Lewis 

- Igen jól. - nyújtózkodtam 

- Ma mit csinálunk? - néztem Lewis-ra miközben megkentem a pirítóst. 

- Ma elméletileg interjúk meg fotózás. De délután szabad vagy. - nevetett 

- Akkor felfedezem a várost. - intettem 

- Esetleg Toto elkísérhet ő ismeri a várost mint a tenyerét - ült le apa 

- Szerintem neki sok dolga van - néztem Totora

- Éppenséggel nincs - mosolygott 

- Remek - füstölögtem 

- Ugyan Regi lehetnél kicsit lelkesebb. Charles-szal mi újság? - nézett rám apa 

- Most beszéltem vele, minden rendben lesz pár tárgyalása, de utána hív - hazudtam 

- Majd én is szeretnék vele beszélni - mondta határozottan 

- Miért? - vontam fel a szemöldököm. 

- Amolyan vej-após csevej, semmi extra- intett 

- Aha - dőltem hátra. 

Reggel után ismét a pálya következett. A Red Bull futott most nagyot a Mercedes is jól ment de Bono és Lewis nem igazán találja még el a beállításokat. Toto feszülten figyelte a telemetria adatokat és csak hümmögött magában. Bottas bénázott egy párszor, aminek nem igazán örültek. A Mclaren is ügyes volt a Ferrari viszont még keresi magát. A tesztek után megvolt a fotózás és a rövid interjú. Én vissza indultam a szállodába ahol átöltöztem a városi túrához; egy shortot egy tornacipőt és egy topot vettem fel. Leültem és összefontam a hajam. Sminket nem tettem, mert mire kiértünk a szállodából tuti folyna. Kis idő múlva kopogtak. 

- Gyere - kiabáltam 

- Na mehetünk? - lépett be Toto 

- Felőlem - sóhajtottam és felkaptam a táskámat. Bezártam az ajtót és a lifthez indultunk. Toto egy farmert és egy sport inget viselt meg egy fekete napszemüveget tagadhatatlan, hogy jó pasi. Konstatáltam miközben kigurult a parkolóból. 

- Mi az? - nézett rám

- Ja semmi csak jól nézel ki -mosolyogtam 

- Köszönöm, te is - nézett ki az ablakon 

- Köszönöm. - dőltem hátra 

- Mit szeretnél először látni? - pillantott rám

- Mit érdemes? 

- A Sagrada Família, Placa de Catalunya, Ciutadella Park...stb - sorolta miközben sávot váltott 

- Hosszú délután lesz ez- sóhajtottam 

- Sietsz valahová? - húzta fel a szemöldökét. 

- Nem, csak nem értem, hogy apám miért veled küldött el. 

- Nos, ez a második otthonom. Van több házam is itt és egy évben minimum 2 hónapot itt töltök. - mondta higgadtan 

-Ja, így már értem. - néztem rá 

- Nyugi, semmi extra nincs a dologban - mosolygott rám. 

Én pedig összegeztem, hogy nem szabad túl sokat kombinálnom. És valóban igaza volt szinte mindent megtudtam a városról, ettünk finom fagylaltot ittunk koktélt és jókat nevettünk. 

- Remélem most már kiengeszteltelek a régi sztori miatt - nézett rám miközben a parton ültünk

- Abszolút - nevettem 

- Egyébként mi újság veled? - néztem rá

- Hát a kisfiam növöget de a házasságom romokban... - sóhajtott 

- Akarsz róla beszélni? - kérdeztem óvatosan 

- Hát nemrég tudtam meg, hogy Susie megcsal - dölt hátra a padon

- Téged? - húztam fel a szemöldököm 

- Engem, állítólag nem adok meg neki mindent és nem foglalkozom vele eleget. - nézett el a tengerre..

- Hát tény, hogy keveset vagy otthon, de ő miért nem jön veled? 

- Na, én is ugyanezt kèrdeztem, de nagyon úgy tűnik, hogy ennek vége. 

- Azèrt ne add fel ilyen könnyen. 

- Az az igazság, hogy ez már a jéghegy csúcsa, ez a történet nem itt kezdődött. 

- Nagyon sajnálom, ha bàrmiben segíthetek szólj. 

- Aranyos vagy, az is elég, hogy meghallgattál. - mosolygott halványan. 

Nem sokára írt Charles hogy hívni fog ezért visszaindultunk a szállodába. 

Regi: Na itt vagyok- szóltam bele 

Charles: Én is - válaszolta 

Charles; Egyelőre mindent elintéztem, de légy résen nehogy ez a Toto túl buzgó legyen

Regi: Mit javasolsz mit csináljak? 

Charles: Tölts vele időt; tudod tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenséget. 

Regi: Miből gondolod, hogy ellenség? 

Charles: Puszta megérzés

Regi: Tudod, hogy nem akarok vele lenni. 

Charles: Tudom, de jelenleg nincs jobb ötletem. 

Regi: Igazából ma megnéztük a várost, annyira nem volt rossz.

Charles: Na folytasd így csak aztán nehogy bele szeress. 

Regi: Jajj eszemben sincs. 

Charles: Na megyek vár a tárgyalás szia 

Regi: Szia. 

Ekkor még persze nem tudtam, hogy ez a történet nem áll meg ennyiben, és, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyveket.