My Dearest -Levi x Oc-

10.rész

...

Aurora éppen pakolta be a cuccait az ideiglenes szobájába, de tényleg nem volt sok dolga ezért viszonylag hamar meg lett vele.
Levit elkezdte keresni a házban, majd a konyhában találta meg egy csésze teát szürcsölgetve. Úgy döntött hogy ő is iszik egyet.
Kiöntötte a szinte már forró, de még éppenhogy iható folyadékot a csészébe. Majd egy kiskanállal elkezdte kevergetni hogy még jobban kihűljön. Majd mikor jónak találta, belekortyolt. Mennyei volt. Egy teára nem szokták ezt mondani, de ez tényleg eltért a többitől. Eddigi legfinomabb amit ivott. Gondolta Aurora.

-Köszönöm. - mondta hirtelen a lány kezében a teával.
-Mit is? - Kérdezte a férfi kicsit meg zavarodva.
-Mindent. Tudod, konkrétan megváltoztattad az életem. De jó irányba. Kirángattál a múltból. Annyi mindent tettél értem. Hihetetlenül hálás vagyok! 
-Tch, szívesen. - majd megborzolta a lány haját. Eközben Aurora kisebb pírt  fedezett fel fülein. Úgy érezte ezt muszáj szóvá tennie.
-A nagy Levi Ackerman elpirul egy hála kifejezéstől? - kérdezte inkább magától a lány, miközben nevetett. Régen volt már ilyen hogy őszintén nevet s mosolyog.
-Tch, inkább menj és fürödj meg! Kezd késő lenni! - mondta kínjában Levi.
-Oké apa, megyek is! - szólt vissza a még mindig kacagó lány és el is indult tiszta ruháért, majd a fürdőszoba felé vette az irányt.

...

Másnap reggel van.
Aurora lassan feltápászkodik az ágyból, majd a nappali felé veszi az irányt ahol egy cetlit talál a kanapén.

„Elmentem dolgozni. Ma korán végzek, délután kettőre vissza érek. Addig ne tegyél tönkre semmit."

A lány unott fejjel olvasta végig a sorokat.
Ezután a mosdóba ment rendbe szedni magát. Fogat mosott, s kifésülte mellig érő barna haját, majd felöltözött. Egy sima bő pólót és egy fekete melegítő nadrágot vett föl.

Nem tudta hogy mit kezdjen magával.
De végül Levi polcán könyveket kezdett keresgélni, majd talált egy jónak kinézőt. Szép volt a borítója is. A története a kis összefoglalás alapján, ami a könyv másik oldalán található, egész jónak tűnt. Majd leült a nappaliban lévő kanapéra, s bele is kezdett.

...

Fél kettőt üthetett az óra mikor Levi belépett az ajtón. Aurora kissé felriadt mert annyira bele volt mélyedve a könyvbe hogy észre se vette már mindjárt két óra.

Üdvözölte Levit, majd a férfi is őt.
Aurora úgy döntött hogy megpróbál valami ehető főzni. Spagetti jutott eszébe. Azt talán nem olyan könnyű elrontani. Gondolta magában a lány.
Sose volt valami jó szakács. Amikor még egyedül élt, csak sonkás szendvicsen élt. Többre nem igazán volt pénze. De legalább volt mit ennie. Na meg persze csapvizet ihatott.
Így hát a lány megfogott egy szatyrot és indult is volna le a sarki kisboltba ha valaki nem állítja meg.

-Hová mész? - kérdezte Levi.
-Csak le a kisboltba, gondoltam főzök valamit.
-Mit szeretnél főzni? - kérdezte.
-Spagettit. - felelte Aurora.
-Van itt hozzávaló, gyere. - majd a férfi a konyha felé indult el. Utána igyekezett a lány is.