📆Kockázatos szerelem𓆗 /18+/

28. fejezet

Sejtettem mit akar csinálni velem de, nem tudtam fel fogni ezt az egészet, így hát hülyeségnek tűnt. Viszont amikor felém tornyosult, és le fogta a kezeimet, akkor tényleg el jutott az agyamig, hogy igen is AZT fogjuk csinálni

- Állj meg. -suttogom, mivel reszkedtem a félelemtől

- Nyugi, élvezni fogod. -jön közel hozzám, majd adott egy csókot nyakamra. Még jobban remegni kezdtem, erre a szemembe nézett
- Ennyire félsz tőlem? -kérdi halkan

- Kérlek, engedj el. -láttam meg szemében a tüzes vágyat

- Sssh. -csitított ismét, majd heves csókba kezdett. Mármint próbált csókolózni velem, de én nem tudom hogyan kell. Meg állt
- Még sohasem csókolóztál, igaz? -mosolyodott el. Rázom a fejemet, majd elpirosodok ismét. "Már megint, francba."
- Majd akkor én megtanítalak. -fülig ér a szája. Ismét nyakamat kezdte el csókolgatni de, most nem állt meg. Egyre jobban kezdett fájni

- Áú. -nyögök fel kicsit

- Baszki, ez látszani fog pár napig. -markolt az ágyba. Értetlenül nézek rá

- Mi? -nyúlnék a nyakamhoz, de nagy kezei nem engedték

- Hogyan szered csinálni? -veszi le az öltönyét

- Mit? -kérdem aggódva

- Hát szexelni. -mosolyog rám boldogan

- Ne, ne, Luuis. -kérlelem a könnyeimmel küszködve, de ő csak lassan közeledik felém

- Hát nem szeretsz engem? -játszotta el a szomorú kisgyereket
- Tudod, ha két ember össze jön, akkor általában dugni is szoktak. -búgta fülembe

- De- -akadt el a szavam, mivel keze rossz útón haladt

- De mi? -nézett keze utàn

- De... hozzád képest én még csak egy gyerek vagyok. -mondom szaggatottan. Meg állt egy pillanatra, majd egy nagyot sóhajtott. Le vette rólam kezét, és le szállt rólam

- Igazad van. -vette el öltönyét
- De, nem bírok magammal. -dugta zsebre kezét
- Szóval még ha járnánk is- -állt meg egy pillanatra
- Minden egyes nap dugni akarnék veled. -perverz mosolyra húzta száját, majd rám kacsintott. Ki sétált a szobából, én pedig fel ültem az ágyon. "Mi volt ez?" -kérdem magamtól, majd rák vörös leszek egyik pillanatból a másikba
"Akkor szeret ő is?" -megyen a fantáziám egy másik irányba
"Nem. Csak ki akar-. Igen, csak ki akar használni. Nem szeret engem." -rázom meg fejemet

*LUUIS SZEMSZÖGE*

"Mi a jó kurva anyádat csináltál?" -kérdem magamtól, miután be zártam az ajtót
"Fasza. Most már tudja, hogy belé vagyok zúgva." -fogom a fejemet, majd megyek le a földszintre, egészen a bejárati ajtóig. Kinyitom, és rögtön Salcedo fogad

- Uram. -hajol meg

- Salcedo. -nézek körbe
- Hová ment Jake? -kérdem felhúzott szemöldökkel, mivel sejtem, hogy mondott neki valamit az a barom

- Hát- -állt meg, majd nézett szemembe

- Sakcedo, nem kérdezem meg még egyszer ugyan azt. -támaszkodom az ajtóra

- A klubba ment. -szólt oda az új őr

- Kussolj már be. -nézett csúnyán Salcedo az új gyerekre

- Szóval a klubba. Értem. -nézek a kedves jobb kezemre
- Ezt akartad te is mondani, igaz? Kérdem

- I-Igen uram, ezt. -nézte a földet

- Aha. Persze. -nézek unottan rá
- Te, új gyerek.

- Igen uram? -jött oda hozzánk

- Hogy hívnak? -kérdem tőle

- Diego vagyok. -hajol meg

- Diego, nagyon örülök. Luuis vagyok. -nyújtom a kezem

- Úgy szintén. -fog velem kezet "Meg látszik, hogy újonc." -utalok, hogy izzad a keze és kb egy pillanatig ha a szemembe nézett

- Nos, Diego. -fogom meg a vállát
- Te itt maradsz. Vigyázol a házra, és egy nagyon fontos személyre. -mesélve utasítom

- Igen uram. -bólintott egyet

- Te pedig Salcedo. Jössz velem. -mutatok rá

- Még is hová? -láttam arcán, hogy kicsit fél

- Megyünk szórakozni. -ördögi mosollyal tárom ki kezeimet