"Van aki véresen szereti.!"-[Befejezett]

3.Fejezet

Elf:
Rinku nem volt önmaga. Úgy egy hétig szinte szellemként járkált az iskola falai között. Azt a bizonyos éjszakát követően reggel a fa alatt ébredt. Hasogatott a feje az előzőleg elfogyasztott alkoholmennyiségtől. A teste zsibbadt volt, a torka kapart, és a gyomra mintha ki akart volna ugrani a száján keresztül. A szobájába érve belenézett a mosdó feletti tükörbe. Hamuszín volt az arca, karikás a szeme és borostás az álla. Remekül festett. Aztán véreres szemeivel észrevett valamit, aztán még valamit. Először is ki volt szívva a nyaka. Felhúzta a pólóját és további foltokat fedezett fel a testén. Miután agyának rozsdás fogaskerekei lassan forogni kezdett, felrémlett előtte az előző este. Csókolózott egy... pasival. És... élvezte.

Hirtelen hányinger lett rajta úrrá. Miután a gyomortartalmát a wc-be helyezte, úgy döntött, csak egy rossz álom lehet, és lefeküdt, hogy kialudja magát, remélve, hogy mikor felkel, eszébe jut, hogy minden csak az alkohol hibája volt. Elvégre a másik mászott rá.

Rinku nem tudta elfelejteni a srácot, bár a részegség miatt nem emlékezett mindenre, úgy érezte, ha szembe találná magát a másikkal, felismerné.
.
Na persze, azzal az erővel ki is harapná a szívét.
.
Az elfek között nem tolerálták az efféle afférokat. Tradíciók hada szólt a férfias erényekről. Ezeket rendesen belenevelik a kölykeikbe. Elrettentő példákról szónokolnak nekik, így nem sokan vannak, akik kíváncsiságból is próbálkozni mernének a dologgal. Főleg azért, mert a lányok elég kapósak. Az elfek nem épp monogámok. Fiatal korukban szeretnek virágról-virágra szállni, s csak később állapodnak meg. Van idejük, hisz körülbelül másfélezerszer tovább élnek, mint egy normál ember.

Az elfek élete nyers, durva, vad. Fizikumuk génjeikből adódóan kiváló, a vámpírokkal szemben bírják a napfényt, de teliholdkor, éjszaka is látnak a sötétben. Havonta egyszer tökéletes gyilkoló gépekké változnak. Szinte semmi sem tudja megállítani őket. Két dolog van, ami halálos lehet számukra, az ezüst golyók és a vámpírok vére. Talán emiatt is van az, hogy a vámpírok és az elfek rühellik egymást.

Mindkét faj történelme tele van háborúkkal, vérengzésekkel, pusztításokkal. De mióta mindkét nép az emberek közé való beszivárgásra kezdett koncentrálni, apróbb zavargásokat leszámítva eléldegéltek egymás mellett, persze a legteljesebb elszigeteltségben.

Az emberi életre felkészítő két egyetem voltak azok, amelyek a legközelebb álltak egymáshoz. Az egymáshoz való beszivárgásból az elfek is kivették a részüket. A végzősök számára szinte kötelező beavatás volt, de a részvétel fakultatív volt.

***

Rinku önkéntelenül is kereste azt, akivel olyan szenvedélyesen csókolózott a fa tövében. Az agya mindig azon járt, ami akkor történt. Nem tudta mire vélni ezt. Nem volt buzi. Sosem tudott volna egy haverjára sem úgy nézni. Nem egy nője volt már azóta, hogy ide került. A kúra hatására, ami az emberek világába való beilleszkedést segítette, már nem kellett az alagsori cellák egyikébe bezárkóznia minden teliholdkor. Már csak a szemei lettek élesebbek, és kissé erősebb lett, de már nem változott teljesen át. A szer azonban a testi erejükre és a fizikumukra nem volt hatással, csak az átváltozást vonta ki az egyenletből. Rinku esetében, aki idén betölti a 25. életévét, már nem sok időbe telt, amíg tünetmentessé válik. Ha pedig megszerezte a szakmáját, akkor ki is léphet az emberek világába.

Rinku nagyon utálta a vámpírokat. A családja felmenői között sokan haltak meg vámpírvérmérgezésben, a családi kötelékeket és történeteket pedig nehéz figyelmen kívül hagyni. A gyűlölet generációról generációra száll. Rinku azonban inkább közömbösen kezelte a helyzetet. Két hónapja lógtak be a vámpírokhoz az évfolyamtársai, őt azonban hidegen hagyta a dolog. Minden más hülyeségben benne volt, orgiában, vadászatban, az igazgató és a „kedvenc" tanárok szívatásában, de ha vámpírokról volt szó, csak hideg elutasításra várhattak tőle.