Louis kissé jobban érezte magát, miután kihányta magát. Ha még vámpír lenne, meg se kottyant volna neki ez az alkoholmennyiség. Szar dolog embernek lenni. Szóval a tapasztalatot elkönyvelte, mivel nem volt kellemes élmény kiadni magából mindent. Az alkohol hatása alatt is furának tartotta Kromme-ot, de nem tudott visszaemlékezni, hogy még miről beszélgettek. Lassan felbotorkált a szobájához. Rinku még tanult. Odament hozzá, és rávetődött a hátára.
– Riiiiiinkuuuuuuu, tudod, mostanában keveset dumálunk...
– Aha, leszállnál rólam?
– Jah, figyuuuuuu, ha holnap még emlékszem arra, amit most mondani fogok neked, akkor megnézünk együtt egy filmet?
– Aha.
– Jó.
– Jó éjt!
– Zzzzzzz...
Drake reggel úgy ébredt, hogy lelki társának tartotta a felmosórongyot, mert ő is úgy érezte magát, mintha felmosták volna vele a budit. Rinku már épp indulni készült. Louis próbálta követni a mozdulatait, de inkább becsukta a szemét.
– Akkor este mozizunk? – kérdezte Rinku.
– Aha... Igen, emlékszem. Én kérdeztem meg. – Jézus! Nem ismert rá a saját hangjára.
– Helyes. Én hozok mindent, te csak... hozd rendbe magad. Büdös vagy.
– Igyekszem. - Ezzel az erővel visszafeküdt.
Pár óra múlva Louis kissé még karikás szemekkel, és régi dicső sápadtságát visszanyerve könyörgött magában, hogy valaki vágja le a fejét, és temesse el valahová jó mélyre.
Amikor épp nem a másnaposság csodálatos élménye foglalkoztatta, akkor az esti mozizás miatt izgult, amitől tótágast állt a gyomra, és egy cseppet sem érezte jobban magát. Hála Drakulának, mikor végre lement a nap, az ő gyomra is némiképp megnyugodott. Mikor belépett a szobába, Rinku már ott volt. Épp egy tankönyv fölé görnyedt.
– Szeva'! Egy óra és kész vagyok, aztán kezdhetjük – motyogta oda Louisnak az orra alatt.
– Rendben, addig vagy feldobom a pacskert, vagy megmaradok.
– Igyál egy sört! Elfharapást szőrivel – nevetett rá Rinku.
Louisnak ismét liftezni kezdett a gyomra. De jó vámpírhoz méltóan odasétált a hűtőhöz, és kivett egy harmatos, buborékos folyékony kenyeret. Csodák csodájára a lassan elfogyasztott sör megnyugtatta a gyomrát, és végre nem akarta lehúzni magát a klotyón.
A beígért egy óra hamar eltelt, és lassan megteremtették a filmezéshez szükséges környezetet. Rinku haverjának, Eriknek volt egy projektora, amit rákötöttek az egyikük laptopjára.
– Mit nézünk? – kérdezte Louis.
– Redet – vigyorgott rá Rinku.