10 Fejezet

134 12 0
                                    

Másnap épp órán volt, amikor jött egy üzenete.

Tuly:
Hallom, valaki visszajön. Mi volt a gond?

Nocsak, a vámpíroknál ilyen gyorsan terjednek a hírek? Végül is nem csodálta, mivel a farkasok voltak a ludasok a dologban, itt fű alatt intézték a dolgot. De odaát nagydobra verhették, hogy egy vámpír idegileg összeroppant.

Mivel koncentrálnia kellett az órára, későbbre halasztotta a válaszadást, azonban tíz perc múlva újra kapott egy üzenetet.

Tuly:
Izé... az elfeknél mennyire elterjedt a homoszexualitás?

Becsukta a telefonját, és folytatta a jegyzetelést. Óra után leült egy padra az épületben. Kissé furcsállotta Tuly kérdését, de azért bepötyögte a válaszát.

Louis válasza:
Betoji volt, az elfek meg túlságosan szekálták. Egyáltalán nem elterjedt, de még csak olyan rejtett körük sincs, mint nálunk. Biztos erre is lehet valami csapat szabályzatuk. Egyébként a monogámia sem az ő kenyerük, ahogy elnéztem.

Ezek után nem kapott több üzenetet aznap Tuly-tól. Éppen ezért nem is foglalkozott azzal, hogy vajon miért érdekelték annyira az elfek. Lehet, hogy csak miatta aggódik. Lou óra után készült, hogy visszamenjen a szobájába, hogy tanulást színleljen. Kellett valami indok, hogy miért legyen ott, amikor Rinku megérkezik.

A tegnapi beszélgetést reggeli csend követte. Szótlanul kerülgették egymást, mintha valami rosszat tettek volna. Louis ráeszmélt, hogy egy beszélgetés még nem elég ahhoz, hogy megtörjön a jég, így mindenképp itt akart lenni, amikor Rinku megérkezik.

Este végül addig nem tudott elaludni, míg ki nem ment a fürdőbe, hogy könnyíthessen magán. Ilyen kínzást ő még nem élt át eddig. Magában elátkozta Rinkut, aztán újra megkívánta, míg elege nem lett saját magából, és kínjában már az elf lányokat kezdte el nézegetni. Nem igazán jött be neki a dolog. Amennyire érdekesnek tartotta a fajt, annál nagyobbat csalódott bennük. Persze szépek voltak, pezsgők és buják. De vagy csak szexéhesen tudtak nézni, vagy gyilkosan. Mindennaposak voltak a hajbakapások, amik néha el is fajultak, így a suli gyengélkedőjén mindig találhattak kisebb sérülésekkel csajokat. Túl sok sminket kentek magukra, és túl sok parfümmel büdösítették magukat.

Louis természetesen, ha akart volna sem rúgott volna labdába köztük. A számukra ideális alfahím, nála kétszer nagyobb és erősebb volt. Csodálkozott is, hogy Rinku olyan népszerű, bár az ő szemében izmosnak tűnt, a saját népében átlagos testfelépítéssel büszkélkedhetett. Biztos volt benne, hogy az ereje azonban túlmutat azon, amiket az izmai sejtetnek, de nem igazán volt kedve ahhoz, hogy megtapasztalja, mennyire erős a választottja.

Tudta, hogy erősebb nála. A f*rka is nagyobb. Lehet, hogy tapasztaltabb is?

Louis kezdett kétségbe esni. Hát férfiként már semmije sem marad, amivel jobb, mint a másik? Plusz jogásznak is tanul...

Lou lehajtotta a fejét.

Ez nem lehet igaz! Így... mit... hogy...áh...

Mit csinálsz itt magadban?- Hajolt felé Rinku.

Á, csak tanulok, nemsokára jönnek a záró vizsgák– nézett fel Louis, mintha nem most zúzta volna össze a saját férfiúi büszkeségét.

Igaz is, azt nálunk teszitek le.

Igen. Remélem, nem késleltetik nagyon a Kilépést.

Azt én is.

Igaz is, te miért akarsz kimenni? – kérdezte Louis. Ez a kérdés nagyon foglalkoztatta. Bár akkor éjjel Rinku az ember csajokat dicsérte, remélte, hogy nem ez a valódi oka.

A csajok. Nincs annyi szőr, meg haj, és a havi agybaj is elviselhetőbb. De. Ez a valódi oka.

Á, értem.

És te?

Én, hát... Elegem van a kriptákból, a vámpírokból, az elfekkel való ellentétekből. Ha az a világ nem is tökéletes, szabadabb lehetek ott, mint itt. Már csak azért is, mert így fényes nappal is kimehetek az utcára.

Meglep, hogy ilyen komoly vagy. Kevesen vannak, akik hozzád hasonlóan vélekednek. A legtöbben hiába végzik el a sulit, pár év kint, és a lábuk közé húzott farokkal jönnek vissza

Én nem ilyen vagyok.

Azt látom. Tudom, az én célom sem a legeredetibb, bízhatsz benne, ha azt mondom, hogy ha kimegyek, kint is maradok.

Louis mosolyogva nézte, ahogy Rinku az ágyához sétál, és leveti rá magát.

Mosolyog? Már miért mosolyogna?

Aznap este, mikor Louis találkozott Krome-mal, az közölte vele, hogy pár nap múlva jön az új vámpír, és ismét meg kell jelennie minden vámpír-elf párosnak az igazgató irodájában.

Louis felsóhajtott, ez a sok marhaság...

"Van aki véresen szereti.!"-[Befejezett]Where stories live. Discover now