Elina Hakkinen gyönyörű, tehetséges műkorcsolyázó, aki gyermekkora óta űzi ezt a sportot. Mindig egyedül versenyzett, sosem indult még a páros számban, ez azonban az új edző érkezésével megváltozott. Az álomarcú lány így rákényszerűl, hogy egy párt...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Imádom a főnökömet, persze ez irónia volt ha valaki esetleg nem értette. Tegnap estig dolgoztam, és csináltam azokat a rohadt papírokat. Kíváncsi leszek, hogy ma esetleg mégis mivel fog majd engem az irodában várni. Mondjuk egy kávénak igazán örülnék, de azt is nekem kell vinnem neki, és nem fordítva. Úgyhogy kávéval a kezemben szálltam be a liftbe, és azokat féltve, magamhoz közel tartva utaztam végig azt a hat emelett a liftben.
-Jó reggelt.-léptem be az irodába, de meglepetésemre senki sem volt bent.
-Neked is szia Elina!.-köszöntem hülye hangon vissza magamnak.
-Nem tudtam, hogy saját magadnak szoktál köszönni a nevemben.-jött elő a papíros részlegről, baszkii ekkora égést.
-Én nem is köszöntem magamnak.-tagadtam azonnal az egészet.
-Akkor biztos csak rosszul hallottam.-nevetett, de igazából lebuktattam saját magamat azzal, hogy olyan vörös lettem, mint egy rák.
-Igen.-ültem le a szekémbe, és ha lehetett volna most leestem volna vagy két emelett az biztos.
-De szemtelen ma valaki.-ivott bele a kávéjába.
-Én dehogy is.-legyintettem a kezemmel.
-Ezeket ma át kéne nézned.-dobott elém vagy 3 mappát tele papírral.
-Király.-céloztam arra, hogy tegnap is valami hasonló szar dolgot kellett csinálnom.
-Nekem viszont most mennem kell, ugyanis tárgyalás lesz az 5-ös teremben.-csukta be maga mögött az ajtót.
Annyira jó, hogy az asszisztense lehetek valakinek, nem is az vagyok vagyis nem annak érzem magamat, hanem inkább valami igás lónak . A papírokat vagyis inkább a mappákat szépen, lassan egyesével elkezdtem átnézni majd amit hibásnak láttam azokat természetesen félre pakoltam a többitől. Már éppen végeztem már csak a hibás papírok összerakása volt hátra mikor egy ideges Ville berohant az irodába.
-Minden rendben van?-kérdeztem miközben a papírokat pakoltam.
-Nem.-idegesen félre lökte az asztalomról a papírokat.
ijedten néztem rá ahogyan az asztalomon támaszkodott csapzott hajával és félig kigombolt ingjével.
-Azt akarom, hogy vegyél a szádba.-nézett rám.
-Tessék?-néztem rá kérdően.
-Szopjál le.-mondta majd oda állt elém.
-Nem, te teljességgel hülye vagy.-pattantam fel de ő visszanyomott a székre.
-Aláírtad a munkaszerődésedet. Talán elkellett volna olvasnod.-nézett gonoszan a szemeimbe.
-Felmondok.-pattantam volna fel de újra visszanyomott a székbe.
-Tudod, mi az ára ugye?-emlékeztett én pedig így kénytelen voltam előtte térdre ereszkedni.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mikor elémtérdelt a farkam már az ég alját súrolta. Azonnal lehúztam a sliccemet majd kigomboltam a nadrágomat aztán pedig már csak egy alsógatyában álltam előtte. Miután azt is levettem láttam, hogy teljen kitágultak a szemei, hát persze, hisz nem mindenki mondhatja el magáról, hogy majdnem nagyobb, mint a lába.
-Most fogd meg és vedd a szádba.-utasítottam az előttem térdelő lányt.
-Én még.-akart valamit mondani, de egyből elhallgattam azzal, hogy a farkamat az éppen nyitott szájába vezettem.
-Most pedig szopd.-markoltam a hajába, majd mozgatni kezdtem a hejét.
-Nem kapok levegőt.-tolt el magától.
-Még nem végeztünk.-raktam vissza a farkamat a szájába.
Nem szeretem mikor Elina sír de most valahogy kifejezetten élveztem, hogy szopás közben potyogtak a könnyei. Főleg azt a részt élveztem a legjobban mikor fuldokolt a farkamtól.
-Mosd le a ruhádról a spermámat, és hagyd abba a sírást.-mondtam neki miközben a nadrágomat vettem fel.
-Utállak.-sírt még mindig.
-Sokan vannak ezzel szivi.-csókoltam meg erőszakosan.
-Engedj el.-lökött el magától.
-Öltözz, mennünk kell edzésre.-szaladtam le a parkolóba a kocsimhoz.
Nem sokat kellet rá várnom, inkább arra vártam, hogy beszálljon a kibaszott kocsimba, nem értem, más összetenné a két kezét, hogy ha leszophatna, ő pedig itt sír.
-Abba hagynád.-kértem tőle.
-Nem.-vágta hozzám.
-Ugye nem szeretnéd, hogy más is történjen?-kérdeztem tőle miközben megszorítottam a combját.
-Egy rohadék vagy.-szállt ki a csarnoknál Elina.
Most nem tehetek arról, hogy nem olvasta el a szerződést, talán máskot jobban oda kéne, hogy figyeljen. Ja, hogy nem lesz legközelebb.
-Igyekezz Ville holnap verseny.-kiabálta Bart a jégről, már csak ő hiányzott nekem.
-Itt vagyunk.-állt tőlem messze Elina.
-Melegítsetek be, majd pedig indulhat az utolsó gyakorlás a verseny előtt.-nézett ránk az edzőnk.
-Végeztetek már?-kérdezte Bart kb 20 perc után.
-Igen.-válaszolta Elina.
-Akkor mehet.-indította el az új koreo zenéjét ami nem más volt, mint Miley Cyrus-tól a Flowers.
Nem éppen egy szerelmes szám sőt pont annak az ellentéte de valahogy Bart most ezt érezte a koreohoz a legjobbnak, hiszen a koreonk is az elhagyást, az önállóságot jelképezi majd a versenyen.
-Tökéletes volt.-halkította le a zenét.
-Köszönjük.-mondtam, és Elina ahogy vége lett az edzésnek elhúzodott tőlem.
-Menni fog így a verseny?-kérdezte Bart mielőtt még elengedne minket.
-Igen.-válaszoltam Elina helyett is.
-És Elina neked is?-kérdezett rá azért Bart.
-Igen.-mondta majd sietve lerohant a jégről.
Nem láttam Elinát még ilyen gyorsan a levenni a korcsolyáját majd elsietni a csarnokból. Lehet valamit elcsesztem azzal, hogy végre bevettem a száját? Nem tudom, lehet az biztos, hogy minél hamarabb tisztázni akarom vele a dolgokat végtére is csak elkelett volna olvasni a szerződést amit eléraktam. Bár végtére is azért bíztam benne, hogy nem olvassa majd el azt.
