Csodaszép lény

18. UTÁLLAK BAKUGO KATSUKI!

Egyre csak szaladtam és szaladtam amíg a lábam bírta. Egyre hangosabbak és hangosabbak lettek az üvöltések majd átmentem ordításokba, mintha egy ember ordítana olyanok voltak. Ahogy oda értem több hős is lefogtak valamit ami ordítozott. Közelebb mentem majd megláttam Izukut ahogy sírva le van szorítva és csak üvöltötik.
ENGEDJENEK EL!! ENGEDJENEK!!-ordította sírva de a hősök csak mosolyogva nézték ahogy kapálózik.

MAGUK SÜKET BARMOK!- futottam oda és robbantottam egy nagyot ami most hála istennek sikerült így elengedték a köteléket. Egyből magamhoz öleltem Izukut majd folytattam tovább- HOGY MERÉSZELIK BÁNTANI AMIKOR MEGMENTETTE A VÁROST MAGUK HÜLYÉK! SOKKAL TÖBB EMBERT MENTETT MEG MINT MAGUK EGYÜTT ÖSSZEVÉVE! MEG KELLENE NEKI KÖSZÖNNI ÉS NEM EGYBŐL ELKAPNI ÉS MEGÖLNI! AZT HISZIK HOGY AZ MIATT MERT MEGÖLIK A FEHÉR SÁRKÁNYT MINDENKI BOLDOG LESZ?!-kérdeztem ordítva. Szegény Izuku még mindig sírt de már jobban megnyugodott és lassabban is vette a levegőt.- A hősök azért hősök hogy másokat mentsenek meg és legyőzzék A GONOSZT! NEM A JÓT HANEM A GONOSZT! ÁRTOTT MAGUKNAK VALAMIT IZUKU IS VALAHA?!- kérdeztem de csak csönd telepedett rájuk.- nem mi? Akkor miért is bántják? Értékes?
Ritka?
Különleges? Ki a f@szomat érdekli de most komolyan?! Ő is csak egy ember aki különleges más emberek szemében hisz egy ritka és legendás lény aki a történelmünkbe is bekerült! És végre megbírta mutatni magát csakis azért HOGY ENGEM MEGMENTSEN ÉS MÉG TÖBB EZER EMBERT ÉS ÍGY HÁLÁLJÁK MEG NEKI?! HOGY MEG AKARJÁK ÖLNI?!- nagyon mérges voltam a hősökre hogy ilyen hülyék mint a segg de mostmár komolyan. Elsőnek Hawks akarta meg közelíteni Izukut de gyilkos tekintettel rá néztem amire kicsit megilyedt majd fél térdre ereszkedett és lehajtotta a fejét.
Sajnálom Fehér sárkány hogy bántani akartunk téged! Én nem szándékozom a halálodat kívánni és azt sem hogy kisérletezzenek rajtad! Mindig is hittem benned még akkor is ha csak egy legenda voltál mindig tudtam hogy talállkozni fogunk egyszer! Szóval sajnálom hogy ilyen bunkón viselkedtem!-mondta el drámaian a szöveget majd a többi hős is ugyan így tett.
Se..semmi baj! Tudom milyen ritka vagyok és hogy a génjeim nagyon ritkák na meg a képességeim is! Szóval...talán...megbocsátok!-mondta Izuku majd ölelt még jobban magához.
Deku...-mondtam amire rám emelte csodaszép szemeit majd így folytattam- én is szeretlek teljes szívemből!-mondtam amire egyből el is pirult majd óvatosan ajkaira hajolva csókoltam meg. A körülöttünk lévők mind sokkoltan nézték az eseményeket de legvégén el is váltunk egymástól majd egymás szemeibe néztünk.
Kacchan...-mondta Izuku majd nézett kómásan a szemeimbe majd folytatta- álmos vagyok...-mondta és dőlt nekem.
Elvigyelek hozzám?
Öhm...nem is tudom...
Itt a sulinktól nem messze van a kolink. Ott letudunk pihenni ha szeretnél.
Re.. rendben!-mondta és fogta meg kezem majd sétáltunk is a megszokott úton.

Kirishima Eijiro:🪨

Bakugo egyből vissza is rohant én pedig nem sokkal később követtem. A csatatéren már csak egy zöld hajú fiú volt és Bakugo őt ölelgette.
Deku-mondta Bakugo majd nézett fel rá a zöldike majd folytatta tovább- én is szeretlek teljes szívemből!-mondta amire a zöld hajú fiú elpirult majd utána meg is csókolták egymást... Sokkoltan néztem a jelenetet majd el kezdtek potyogni a könnyeim és a szívemhez kaptam...fájt...FÁJT! Patakokban kezdtek el fogyni könnyeim megállás nélkül és a UA iskola mögé bújva ahonnan végig néztem az egész jelenetet a falnak dőlve sírtam tovább.
Ordítani akartam fájdalmában....annyira fájt a szívemnek hogy majd ketté szakadt.

Bakugo Katsuki:💥

Kézen fogva mentünk a koliba de mivel Izuku már nem annyira bírta ki azt a pár métert ezért a hátamra kapva mentem is be vele.
Kacchan!!-szaladt hozzám egyből a rózsaszín hajú kislány majd fejét meg simogatva nézett fel rám.- mi történt a Izuku-san nal?
Elfáradt nem sérült meg szerencsére!
Hé Chouko!!-szaladt hozzánk Mina majd mögém nézett de újból rám.- hol van Kirishima?
Nemtudom nem láttam. Nem úgy volt hogy veletek van?
De csak utána el rohant azzal hogy segít neked nehogy bajod essen.
Nekem? Miért aggódik ennyire értem?-kérdeztem furcsálva amire nagy levegőt vett majd sóhajtva rám nézett.
Nem tudod?
Nem! Mit kellene tudnom?!
Szerelmes beléd!-mondta amire majdnem ledobtam a hátamról Izukut de szerencsére sikerült magamon tartani.
M..mi?
Szerelmes beléd! Azért aggódik annyira érted mert szeret!
De...én mást szeretek!-mondtam amire valamiért hátra néztem és egy kisírt szemű Kirishima állt velem szemben.- Kirishima te...
Sajnálom!-lökött fel és rohant is el a szobája felé.
Kirishima!!-kiabáltam utána de csak sírva rohant tovább.
Oi Pikachu!-szóltam oda neki amire egy pillanat alatt előttem is termett.
Igen?
Vidd fel a szobámba Izukut! Addig maradj ott vele amíg fel nem ébred! Ja és semmit sem ellopni! Ja Sero is menjen veled nehogy valamit tényleg el csórj tőlem mert kinézem belőled!-mondtam amire a kettő fiú máris el vitte a szobámba Izukut. Egyből Kirishima szobájához rohantam. El kezdtem az ajtaján dörömbölnk de nem jött semmi válasz így az ajtó elé le is dőltem hátam annak támasztva majd el is kezdtem valamit beszélni.
Figyelj Kiri..nagyon sajnálom hogy nem vettem észre! Tudod...nehéz időszakon mentem keresztül és nagyon sajnálom hogy nem törődtem veletek de főleg veled...én is szeretlek csak nem pont úgy ahogy te azt szeretnéd...sajnálom...-mondtam majd nyitódott ki hírtelen az ajtó én pedig a padlóba vertem be a fejemet nagy erővel.
TAKARODJ INNEN! CSAKIS AZÉRT SZERETED AZT A FIÚT MERT Ő SOKKAL JOBB MINT ÉN! Ő A LEGENDÁS FEHÉR SÁRKÁNY VAGY MI A F@SZOM ÉN MEG CSAK EGY ÁTLAGOS NYOMORÚLT EMBER! SZERETLEK ÉS TÖBBET IS MUTATHATNÉK NEKED DE PERSZE TE AZT AZ IDIÓTÁT SZERETED NEM PEDIG ENGEM! TUDOD MIT? UTÁLLAK!UTÁLLAK BAKUGO KATSUKI!