Csodaszép lény

29.

Bakugo Katsuki:💥

Terhes vagyok....és...ezt nemtudom el képzelni...Ez...valami fantasztikus! De most hogy nincs itt Deku...
Amikor végre a koliba értünk be mentem amjd mindenki rám ugrott én megy egyből szív rohamot kaptam.
ÓVATOSAN!!-ordibáltam fel amire mindenki ilyedten szált le rólam és meg fel ültem.
Mi a baj Bakugo?-kérdezte Mina aggódva.
Semmi csak...fáj a hasam-mondtam hasam fogva és egy aprót el is mosolyodtam.
Oh akkor sajnáljuk nagyon!!-mondta Iida amire csak rájuk néztem de egyből pánikba is estem.
Hol van Chouko?!
Urarakával a szobában de...-mondta volna tovább Momo de el kedztem futni Uraraka szobája felé majd benyitva meg is láttam a kislányt aki éppen rajzolt.
Chouko!
Papa!
Bakugo?!-mondta a barna meglepődve de a kislány egyből a karjaiba ugrott én pedig sírva fakadtam örömömben.
Úristen jól vagy?Nem esett semmi bajod? Ugye nem sérültél meg?!-kérdeztem idegesen amire csak boldogan megszólalt.
Igen jól vagyok papa! Nem vagyok már kisgyerek tudod te is!-mondta szemeit forgatva de én csak sírtam tovább.
Annyira boldog vagyok hogy nem esett semmi bajod!-mondtam és pusziltam meg fejét sokszor.
Naaa!! Nem kell olyan sok puszi!-mondta majd puszilt ő is arcon.
De kell mert szeretlek kicsim!
Én is papa!-mondta kicsit nevetve majd húztam megint egy ölelésbe. Óvatosan Urarakára néztem aki videózott minket és közben sírt.
Töröld ki!-szóltam rá de persze hírtelen el kezdett pityegni a telefonom így azt elő véve néztem is meg is láttam a videót és a csomó képet.
Bocsi de annyira cukik vagytok!!-mondta Uraraka amire megint el sírta magát én meg fel emelve Choukot mentem is el vele a szobámban magamra húzva a pulcsimat.

Mikor be léptem virágok voltak az asztalon és egy doboz csoki is amire rá volt szalaggal kötve egy levél.
Egyből oda is mentem amire Chouko el kezdett mosolyogni én meg csak ki oldottam a szalagot majd a papírt kezembe véve nyitottam ki majd kezdtem is el olvasni.

Kedves Kacchan!
Tudd hogy pár hét múlva vissza jövök addig pedig vigyázz Choukora meg magadra is!
Szeretlek Deku ❤️

Többször is el olvastam majd az ágyra ültem és Choukora néztem.
Ezt ki írta?
Azt nem mondhatom el papa! Azt mondta ha el modnom akkor nem fogsz hinni nekem és nem leszel boldog ha meg látod a meglepetést!
Milyen meglepetés?-kérdeztem amire ujját szája elé tette.
Sh! Az titok!-mondta majd nevetve el is szaladt én meg annyira fáradt voltam hogy legvégén el is aludtam.

Mikor fel ébredtem egy takaró volt rajtam és Csipi is rajtam feküdt jobban mondva a hasamnál és annak dőlve aludt.
Fel állva akartam volna menni kifelé de ekkor Csipi a vállamra szállt így végül ő vele mentem le ahol a többiek nagyban játszottak.

Gyorsan csináltam is magamnak egy szendvicset majd úgy ahogy voltam ki mentem és le ültem a koli előtti lépcsőre közben pedig Csipinek adtam is a kenyér darabokat amit hápogva meg is evett.
Jól vagy bro?-kérdezte mellőlem Kiri amire kicsit meg ilyedtem.
Ja csak...mindegy hadjuk...-mondtam majd adtam volna a kövi darab morzsát de ez a hülye át repült Kirishima ölébe így oda is adtam neki.
Nyugodtan el mondhatod. Megértelek ígyos úgyis és tudom hogy voltak köztünk nézeteltérések de már ott van nekem Kaminari akit ahogy jobban megismertem jobban belé szerettem.-mondta lágyan rám mosolyogva amire akaratlanul is elkezdtem sírni.
Olyan nehéz elmondani! Hetekkel ezelőtt meghalt Deku de tegnap kaptam vapakitől egy csokor virágot meg egy rózsát és sárkány nyelvvel oda volt írva hogy Deku küldi nekem de az lehetetlen!-mondtam vállára dőlve amire magához húzott egy ölelésre.-És...és...olyan nehéz elmagyarázni ezt az egészet ami tegnap derült ki!-mondtam hasamat fogva már.
Ha akarod meg hallgatlak és tudok neked mindenben segíteni amiben csak lehet.
Terhes vagyok!-mondtam ki majd óvatosan rá néztem de ő csak sokkban ült tovább melledtem.
Hány hónapos?
5 de nemsokára pár hét és megszületik.
De akkor miért nem látszódik a hasadon?-kérdezte még mindig sokkos állapotban.
Eltitkolt terhesség vagy minek nevezik. Nemtudom pontosan.
Ez vicc akar lenni ugye?-kérdezte reménykedve de miután látta hogy nem viccelek még jobban kiakadt.
De te fiú vagy....vagy nem?
De de az orvos szerint valami a génak vagy mi a franc miatt lehet gyerekem.
Oh....értem...
Kérlek ne mond el senk...
Fiú vagy lány?-kérdezte izgatottan amire elmosolyodtam.
Nem tudom de nem is akarom megtudni amíg meg nem születik.
Jaaaj most még izgatottabb lettem!!-mondta vidáman.
Te leszel neki majd a kereszt apja!
És Kaminari??
Az is!-mondtam amire nyakamba ugrott így fel is döltött engemet.
Annyira boldog vagyok!
Nem is a te gyereked!-mondtam neki kicsit mérgesen.
De én leszek neki a kereszt apja!!
Jaj Kiri ne sírj már!-mondta a cápának aki elkezdett sírni.
De akkor is boldog vagyok!-mondta amire elő vettem egy zsepkendőt majd neki is adtam.
Tudtommal a cápák nem szoktak sírni ugye tudod?-kérdrztem nevetve amire ő is nevetni kezdett majd el is kedztünk tovább beszélgetni.

Egy idő után megint éhes lettem ezért be mentünk majd csináltam is magamnak egy kis zacskós levest és az asztalhoz leülve kezdtem is el enni.
Te azt meg fogod mind enni?-kérdrzte komolyan rám nézve Kiri.
Nagyon éhes vagyok!
Biztos a t...
Kuss!-szóltam rá amikor meghallodtam valakit lejönni a lépcsőn.
De amúgy szerintem is. Ennyit nem szoktam enni 1 nap sem.-mondtam felé nézve amire telefonjába bújt én meg csak néztem a felemást.
Sziasztok.
Hello.
Szia!!-köszönt kedvesen Kiri szokásához híven én meg undokan.
Te azt mind meg akarod enni Bakugo?-kérdrzte a nagy tállra nézve.
Igen bajod?
Az kettő embernek való adag csak mondom.
És?
Mindegy hadjuk-mondta majd el is ment én pedig folytattam is az evést miközben Kiri olvasta nekem a terhességgel kapcsolatos dolgokat.