behind closed doors // Derek Morgan

S01E41 - Édesapja

A legrosszabb apa és anya is az ember egyetlen apja és anyja.

Scott Kelly

Katherine idegesen rázta jobb lábát a repülőn elhelyezett asztal alatt, miközben ujjai folyamatos ritmust kopogtak annak tetején. JJ hiába főzött neki teát és barátja hiába simogatta nyugtatásképp egyfolytában hátát egyszerűen nem tudott megnyugodni. Rémképek kúsztak szemei elé, miközben csak arra tudott gondolni, hogy az ő hibája. FBI ügynökként volt pár rosszakarója, bárki dönthetett úgy, hogy éppen kislányán bosszulják meg önmaga szenvedését. 

-Nem lesz semmi baj. -Cirógatta tovább Derek, majd óvatos puszit nyomott barátnője felé eső vállára. Rengeteg kérdése volt, de egyenlőre azt látta a legfontosabbnak, hogy Dorothy legyen meg épségben. 

-Nem tudhatod. -Felelte fagyosan Kat, majd mélyen kifújta bent tartott levegőjét. Össze kellett szednie magát, elvégre tisztában volt azzal, hogy így nem segít a csapatnak, voltaképp még hátráltatja is őket, hisz mindenki aggódva figyeli őt. Spencer a gép túlsó felében olvasott egy aktát, de fel-fel pillantva ellenőrizte, hogy minden rendben van e vele. 

-Nemsokára megérkezünk. -Szólalt fel a fagyos csendben Hotch tájékoztatva csapatát. -Katherine pihenned kellene. -Tetette hozzá gyorsan jelezve, hogy nem túl jó ötlet terepre vinni. Igaz nem ő nevelte a lányát, de anyai ösztönei mindig magasak voltak irányába, elvégre rendszeresen beszéltek és nagyon szerették egymást. 

-Szeretnék bemenni a korházba beszélni Margarettel. -Meredtt maga elé továbbra is Kat, remegő ujjai apró köröket írtak az elé helyezett bögre szájára. 

-Rendben. -Biccentett aprót Aaron. Magáért az ötletért túlzottan nem lelkesedett, de pontosan tudta, hogy nem zárhatja ki a nyomozásból unokahúgát. Egyrészt beleőrülne, másrész pedig biztosan önálló akcióba kezdene, amivel nem biztos, hogy jól járnának. -Emily veled megy. -Tetette hozzá gyorsan, majd folytatta. -Reid megy a halottkémhez, Rossi és JJ berendezkednek a kapitányságon, Morgan és én pedig a helyszínre. 

Rövid időn belül leszállt a gép és mindenki elindult a megbeszélt helyekre. Reid megtudta, hogy a fegyver egy 41-es Magnum Eagle, amivel három lövést adtak le közelről. Mr. Thomas szinte azonnal meghalt, tehát nem szenvedett sokat. Ellentétben feleségével, akiről orvosától Emily megtudta, hogy 4 golyót kapott, de a puszta szerencsének köszönhetően így is életben maradt és egy hosszú műtétnek hála így is marad. 

Katherine csendesen üldögélt a nő korházi ágya oldalán, vékony ujjaival Margaret ráncos kézfejét szorongatta, úgy várta mikor tér magához. Óráknak tűnő percek teltek el, mire az 50-es évei végén járó lassan nyitogatni kezdte szemeit. Arcára fájdalmas fintor ült, miközben rászorított Katherine jéghideg kezére. 

-Sa...sa...sajnálom. -Nyögte ki végül erőtlenül. Kat szíve egy pillanatra összecsavarodott, hiszen egyáltalán nem a nő hibájából történt ez az egész. Semmit nem tudott tenni. -Nem védtem meg. -Rázta fejét továbbra is nyomottan, azúrszín szemeibe pedig könny szökött. -Doland meghalt ugye? -Tetette fel szívszorító kérdését. 15 éves kora óta szerette a férfit. Együtt öregedtek meg, most pedig nincsen többé.

-Annyira sajnálom. -Suttogta maga elé az ügynök, mialatt ő is letörölt egy kósza könnycseppet arcáról.

-Mrs. Thomas feltehetnék pár kérdést? -Csendült fel Prentiss vékony hangja a szoba csendjében, ahogy barátnője mellé lépett és bátorítóan vállára helyezte kezét. Margaret nem válaszolt, szimplán aprót bólintott és kékjeit az ügynöknőre vezette. Neki is feltűnt kettejük között a hasonlóság, de ez most nem egy olyan pillanat volt, ahol illene megjegyezni. -Emlékszik valamire?

-11 óra után feküdtünk le. -Mosolyodott el óvatosan, az utolsó közös emléken. -Hamar elaludtam, aztán egy hangos zajra ébredtem. Előszőr fel sem fogtam, de aztán még két lövés dördült. Megpróbáltam elszaladni, de rám emelte a fegyverét. -Szipogta keservese, szorítása egyre csak nőtt Kat ujjai közül. -Elsötétült minden előttem, de még hallottam Dorothy rémült hangját, azt kérdezte "Ki maga?"

-Felelt valamit? -Hajolt közelebb Emily, mintha valami bizalmas információról lenne szó.

-Mintha azt mondta volna, "Szia mézescsuporom" -Katherine-ben egy szempillantás alatt megfagyott a vér. Dermedten pislogott maga elé, ahogy azt az egy szót ismételgette szótlanul. Mézescsupor. NEM! Ez egyszerűen lehetetlen. Lassan szemei elé kúsztak azok a bizonyos tetoválások, érezte orrában az erős dohány és olcsó bor illatát, miközben még mindig visszacsengett fülében ez az egy szó, amit anno oly' sokszor hallott. Már tudja, hogy kivolt. 

-Mond ez neked valamit, Kat? -Emelte meg szemöldökét Prentiss érdeklődve, a kérdezett pedig azonnal bólintott. 

-Többet, mint kellene. -Húzta nemtetsző mosolyra ajkait, ahogy kiegyenesedett a korházi ágy mellett. -Louis Collen. -Biccentett aprót. -Dorothy édesapja.

2023.03.29.

Sziasztok! 

Köszönöm szépen a türelmeteket, igyekszem aktívabb lenni! <3

Nem túl hosszú, de remélem élvezhető, jó olvasást nektek! <3

xx