Season 2 Part 6

32 6 0
                                    

John délelőtt kiment a rétre Bellával és két faütővel edzi Bellát. A védekezés és a támadás gyakorlása közben beszélgetnek is. 

-Minek ilyen botokkal edzeni ha van varázserőm, vérfarkas erőm és vámpír is vagyok?-kérdezte panaszkodva Bella.

-Néha nem számít milyen erőd van ha váratlanul harcolnod kell. Én szinte bármire képes vagyok mégis dicsőségesebbnek érzem azokat a küzdelmeket amiket az öklömmel vívtam.-mondta John.

Néhány ütéssel később befejezték az edzést és leültek megpihenni a fűbe. 

-Apád hogy fogadta a hírt, hogy van valakid?-kérdezte érdeklődve John.

-Ledöbbent. Kérdezgette ki az és meséltem róla kicsit. Bár még mindig fura neki, hogy van valakim.-mesélte el a történteket Bella.

-Komolyan ledöbbent? Pont az a vámpír aki az egyik legromantikusabb? Ezt nem néztem volna ki Blaineből!-mondta John és kacag ezen a tényen.

-Remélem azért majd megbékél ezzel! Már nem az a 7 éves kislány vagyok, mint 10 évvel ezelőtt.-mondta Bella.

-Hát ez igaz! Na lépjünk le a városba! Beszéljünk apáddal!-mondta John és felkelt a fűből.

-Rendben!-mondta Bella és elindult Johnnal a városba. 

Brookhaven bárjában Klaus üldögél éppen délelőtt. Egyedül iszogat viszont egy kis idő után társasága akadt. A pultnál lévő széken ül éppen Klaus és a mellett lévő székre ült mellé egy lány. 

-Maga mi okból iszik? Szerelmi bánat? Önostorozás? Vagy esetleg bonyolultabb oka van?-kérdezte a lány.

-Bonyolultabb ok. Az örökbefogadott lányom megtudta, hogy örökbe van fogadva és erről kéne beszéljek vele.-mondta Klaus.

-Hűha! Erre nem számítottam! Én egy fura magánküldetés miatt vagyok itt. Talán nem ez a legjobb szó rá de annyi a lényeg, hogy találkoznom kell egy régi barátommal, mert valószínűleg csak vele oldhatom meg ezt a problémát.-mondta a lány 

-Nem semmi! Ki ez a régi barát?

-Blaine Slayer! Egy ideig jártunk de sok bonyodalom történt akkoriban és most sok idő után megint találkoznom kell vele. Önnek vannak szerelmi bonyodalmai?

-Blainet ismerem. Szerelmi bonyodalmaim pedig nincsenek. Furán hangzik de nemrég éledtem újra a testvéreimmel és most minden időm a családra megy. Egyébként Klaus Mikaelson vagyok! Ön ki? 

-Sarah Carpenter! Üdvözlöm!

-Szintúgy! Na viszont nekem van egy kis dolgom. Sok sikert a magánküldetéshez!-mondta Klaus és felállt a székről. 

-Köszönöm! Önnek is sok sikert! A szerelemre pedig mindig van idő. Csak a megfelelő időzítés kell hozzá.

-Talán majd pár hónap múlva elkezdek ezzel foglalkozni. Viszlát!

-Viszlát!-köszönt el Sarah. 

Klaus a parkba ment találkozni Sissivel és Sissi már várta őt ott. A beszélgetés jól sikerült, mert a két fél kibékült. Azonban Sissinek vallomást kellett tenni, mert rossz dolgot tett.

-Szóval lenne itt még valami.-mondta Sissi kínos mosollyal. 

-Mi a gond?

-Olyan mérges voltam rád, hogy bosszúból kihúztam a tőrt Finnből és most valahol keres téged.

-Oké! Semmi gond! Megállítom Finnt, viszont mostmár véglegesen.-mondta határozottan Klaus.

-Meg fogod ölni?

TestvériségWhere stories live. Discover now