Part 10

34 6 0
                                    

Bloom temetése óta egy hónap telt el. Bella fejlődik és Sissi bocsátott rá egy kis növesztő bűbájt amitől már 7 éves lett. Sissi úgy gondolta, hogy idősebb korban könnyebb lesz Bellának feldolgoznia a gyászt és részben igaza is volt. Henya és Blaine a börbön fejlesztéssel foglalkoztak és Blaine gondolatai is elterelődtek a gyászról. John ahogy azt ígérte, lépett egyet Dasha felé és összejött vele. Ma meg már nála ébredt. 

-Dasha! Szivem! Ébresztő!-keltegette John Dashat és adott neki pár puszit is.

-Még öt percet!-mondta fáradtan Dasha.

-Nem nem! Ideje felkelni! Már délután van és eddig hagytalak aludni.

-Ahj! Na jó!

-Bocs szivem csak muszáj felkelnünk. Találkozok ma Blainenel.-mondta John és kikelt az ágyból és öltözni kezdett.

-Mikor mondod el neki, hogy együtt vagyunk?-kérdezte Dasha és már ő is öltözködik.

-Nem tudom! Nem akarom a szerelemmel gyötörni amikor épp egy hónapja halt meg élete szerelme.

-Ez érthető! De szerintem nem ez az oka.

-Akkor mi?

-Szerintem félsz.

-Félek?! Mitől?-kérdezte meglepetten John.

-Múltkor meséltél a régi kapcsolataidról. A legtöbbnek úgy lett vége, hogy meghalt a lány vagy épp elmúlt a szerelem. Félsz, hogy ez is elmúlik vagy elveszítesz.-mondta Dasha.

John ezen töprengeni kezdett és valóban érez valami hasonlót. Johnnak sok szerelmi csalódása volt már. Habár John és Blaine közül Blaine a romantikusabb alkat, Johnnak több dráma jutott a szerelemből és mégtöbb veszteség. Blaine a külvárosi házban van és Bella nemrég ért haza az iskolából és nem tűnik boldognak. 

-Mi a gond lányom?-kérdezte Blaine.

-Anyutól kaptam még egy nyakláncot és egy osztálytársam letépte véletlenül.-mesélte szomorúan Bella.

-Mutasd azt a nyakláncot! Hátha még javítható.-mondta Blaine.

Bella odaadta a nyakláncot és Blaine elkezdte nézegetni. A nyaklánc nincs elszakadva csak szét jött a kapocs. Miután Blaine megcsinálta, feladta lánya nyakába és ismét a régi.

-Köszi apu!-mondta Bella és megölelte apját. 

-Szivesen!-mondta boldogan Blaine és ő is öleli lányát. 

-Szoktál gondolni anyura?-kérdezte Bella.

-Mindennap gondolok rá. Viszont ma Tália néni fog rád vigyázni, mint a múltkor. Johnnal fogok találkozni.

-Oké! Szeretem Tália nénit! Mindig hoz valami édességet.

-Szuper! Akkor lehet ma is hoz. De fogadj szót neki!-mondta Blaine.

-Rendicsek!-mondta Bella és felrohant a szobájába.

Percekkel később Tália megjött és felügyelni kezdte Bellát. Blaine pedig ment Johnnal találkozni a klubba. 

-Mi a helyzet veled öcsém?-kérdezte John és beleivott az italába.

-Ugyanaz, mint eddig. Henyával viszem a cégünket, Bellára vigyázok és a ház körül dolgozgatok. Na de veled mi van? Meghódítottad már Dashat?-kérdezte Blaine. 

-Épp erről akartam veled beszélni. Már egy hónapja együtt vagyok vele csak nem akartam felhozni, mert nehéz időszakot élsz át.

-Tesó engem nem zavar! Örülök, hogy boldog vagy! Már hamarabb is mondhattad volna.

TestvériségTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang