A négy tanítvány, a nyüzsgőnek alig mondható folyosón menetelt a Huihang terem felé. A különböző termek mellett elhaladva elcsíptek néhány beszélgetésfoszlányt, de legtöbbször csak érthetetlen kiabálást hallottak, amelyek az alattuk lévő szintről szűrődtek föl, de már régen napirendre tértek fölöttük. Egy-két kultivátor sietve elment mellettük, de egyikük sem foglalkozott velük, látszólag sietős dolguk volt.
– Nem tudom felfogni, hogy a Klánvezér hogyan akarhatta ide helyeztetni a fogadótermét. - Jegyezte meg Wen Zhuliu egy hangos és elnyújtott ordítást követően.
Köztudott volt, hogy a Nap-palotába viszik az elfogott embereket, legtöbbször rablókat, démoni ösvényt követő, a rosszt szolgáló kultivátorokat, hogy aztán itt ismertessék be velük bűneiket. Egyszerűen és lényegre törően nem volt más, mint egy kínzókamra. Az erre szolgáló szobák a sziklás pincébe kaptak helyet, Wen Ruohan pedig ennek a tetejére rendezte be a Huihang termet, ahol a hozzá érkezőket fogadta. Ahogy a neve is mutatta, a terem falain a Wen klán dicső vezérei voltak ábrázolva, középen pedig maga, a klánvezér foglalt helyet.
– Talán azért, hogy Wen Klánvezér ott tudja fogadni a vendégeit, ahol az egyik kedvenc elfoglaltságának hódolhat. - Bökött állával a padló felé Yi Fei.
Szótlanul folytatták útjukat, a gondolataikba merülve. A Nap-palota belseje vetekedett a Lanling Jin klán Jinlin-tornyával. A mennyezetet gyönyörű faragott oszlopok tartották, minden vörösben és aranyban pompázott. A falakat lángnyelvekkel és a klán zászlaiajval díszítették, a fényt adó fáklyákat pedig aranyozott napok tartották.
– Nem szeretem ezt a helyet - borzongott meg Zhi Sanren, mialatt végighúzta a tenyerét egy oszlopon.
– Persze, neked csak a pince tetszik - kommentálta Jin Yan, bezsebelve egy csúnya pillantást, de mielőtt Zhi Sanren egy csípős megjegyzést tehetett volna, a folyosó végén helyt kapó kétszárnyas ajtó kitárult és egy férfi repült ki rajta.
A tanítványok felgyorsították lépteiket. Már majdnem odaértek, amikor az előbb kihajított ember ügyetlenül feltápászkodott, majd térdre esett:
– Klánvezér, bocsásson meg, többé nem fordul elő! Haszontalan voltam, cserbenhagytam a klánt! - esdekelt a kultivátor. A klán egyszerű egyenruháját viselte, amiből azonnal meglehetett állapítani, hogy nincs magas rangja. - Kiderítjük, hogy mi áll a háttérben!
– Szükségtelen. - Hangzott fel egy érzelemmentes hang a teremből. Wen Ruohan - habár hangja semmit sem árult el - szemében mindent felperzselő tűz égett, rúgásra emelt lábát leengedve lassan lesétált a trónusát tartó emelvényről. Minél közelebb ért a kultivátorhoz, azon annál jobban eluralkodott a remegés. - Nem vagytok méltóak a kultivátor titulusra. Te és a csapatod holnapig tűnjetek el a Qishan Wen klán területéről, különben a következményekért magatokra vessetek.
Ahogy a szavakat egyenként kimondta, mintha egy kővel egyre apróbb darabokra zúzta volna a kultivátort.
– Klánvezér, adjon még egy esélyt! - borult le a lába elé a halálra vált férfi. - Könyörgök...
– Nem magad mondtad, hogy haszontalan vagy? - húzta föl a szemöldökét Wen Ruohan. - Úgy tűnik, a füledet sem tudod hasznosítani. Azt mondtam, takarodj! - utolsó szavával egyidőben ismét megemelte a lábát és egy jól irányzott rúgással a kultivátor mellkasát telibe találva elrepítette a folyosó végéig. A férfi utolsó erejével felállította magát és vért köpve elrohant, hogy minél messzebb jusson ettől az átkozott helytől.
Néhány pillanatig síri csend állt be a Huihang terembe, csak Wen Ruohan csizmakopogása hallatszódott, ahogyan visszasétált a díszes székéhez és helyet foglalt, majd végignézett a megfagyott társaságon. Wen Zhuliu kihasználta az alkalmat és Wen Ruohan elé lépett:
– Klánvezér! - hajolt meg előtte tiszteletteljesen. Wen Ruohan arca erre egyből kitisztult és apró mosollyal az ajkán mondta:
– A legkedvesebb tanítványaim! Tudtam, hogy bennetek nem fogok csalódni! - célzott a pontos érkezésükre.
– Klánvezér! - köszöntötte a három lány is, miután magukhoz tértek döbbenetükből.
– Apám, ez hányadik ember, akit kihajítottál a klánból ebben a hónapban? - csendült fel az ajtó mellől Wen Xu hangja. Az incidens miatt a négy tanítvány észre sem vette a Wen-testvéreket, akik az ajtó melletti falat támasztották.
– Lényegtelen - lett fagyosabb Wen Ruohan hangja - nem elég erős, hogyha nem most küldöm el, rosszabb vége lett volna.
– Klánvezér, ha gondolatom nem csal, akkor ezzel az üggyel kapcsolatban hívattál minket?
– Tökéletes következtetés, Yi Fei! Pontosan, emiatt jöttetek most ide! Amint hallhattátok, a kultivátoraim kudarcot vallottak.
– És megtudhatnánk az ügy részleteit? - érdeklődött Zhi Sanren, de Wen Ruohannal szemben, még ő sem mert akármit mondani.
Wen Ruohan biccentett, és azonnal belekezdett:
– Nemrégiben gyanús eltűnések történtek Xianyang és Xi'an városokból.
– Arra gondol, hogy ugyanaz állhat a háttérben? - kérdezte Jin Yan.
– Pontosan. Ugyanis, csak kereskedők az eltűnt személyek. Mindegyiknek akkor veszett nyoma, amikor az áruikat szállították. Az otthonukból elindultak, de nem érkeztek meg az úti céljukhoz.
– Az úticél nem volt közös vagy nem tudtak találkozni? - pillantott apjára Wen Xie.
– Éppenséggel voltak, akik igen, de nem mindegyikük. Voltak, akik Weinanba, de a legtöbben Tianshuiba vagy Baojiba szállítottak, sőt, még Lanzhouba is!
– Kérhetünk egy térképet? - Wen Xu kérésére Wen Ruohan máris hozatott egy térképet. Csak egy pillantást kellett vetniük a térképre és a sötétség, amiben tapogatóztak, egy csapásra elmúlt.
– Már meg is van a kapcsolat! - bökött rá Zhi Sanren a térképen Xi'an városára. - Mindannyian hajón szállították az áruikat, igaz? - Wen klánvezér bólintására folytatta: – A megoldást a városokat összekötő folyók környékén kell keresni! A Wei és a Sárga folyóknál!
– Vagy bennük. - vigyorodott el Jin Yan, már érezve az elkövetkezendő kalandot.
___________________________________
Habár, a fejezet nem egészen passzol hozzá, de a billentyűzet mögül is, Kellemes Húsvétot mindenkinek!!
Itt van a térkép, amiről tájékozódtam, a neveket illetően, hiszen úgy tudom, hogy MXTX elképzelése alapján a Qishan Wen klán a Shaanxi tartományban helyezkedik el. ( Ezzel az infóval itt találkoztam, az Érdekességek - MDZS módra című könyvben.:)
STAI LEGGENDO
Amíg a Holdat eltakarja a Nap /MDZS/
FanfictionMár fél év telt el, az utolsó főkultivátor, Jin Guangyao halála óta, a klánok végre fellélegezhetnek, minden elcsendesedni látszik. Azonban, egy Felhőzugba érkező szolgálólány fenekestül felforgatja az éppen csak megszilárduló rendet. Ki lehet ez a...