"Mindig is olyan kötődés éreztem a zongorával kapcsolatban ,amit emberi szavakkal nem lehet leírni. Minden vonzott benne. A hangja, a billentyűk, a húrok. Ha már távolról megláttam egyet olyan kötődést éreztem a hangszer és köztem , amit még eddig egy emberi kapcsolatban sohasem. Hiába nem én játszottam rajta , akkor is erős kötődést éreztem. És ha testközelbe voltam egyel, és megérintettem, mint ha mesélt volna. Mintha elmesélte volna annak az embernek az érzelmeit aki előtte rajta játszott , de egyben az ő történetét is. Nem kellet ahhoz lenyomnom egy billentyűt se, hogy ezt a történetet megismerjem. Csak egy érintés. Hiába nem tudok rajta játszani, már csak hallani ennek a hangszernek a hangját megnyugtat. Az agyam kiürül és csak hallgatom a hangszer és a rajta játszó ember történetét."
- A zongora -
YOU ARE READING
Cry me a sad river
ŞiirEbben a könyvben az én idézeteimet, rövidebb történeteimet, néhány verset olvashattok Magyarul. Jó olvasást.
