könyvek, könyvek és könyvek.
mindegyiken kisebb post-itek voltak rajta egyetlen fejezettel és sorszámmal. értetlenül néztem a sárga kis papírfecniket, amiket hátrahagytál.
mindent kipakolok, hátha találok ezeken kívül valamit, bármit ami te általad lett elfeledve. az egyik füzetből egy boríték hullott a földre, aminek láttán gyorsan leguggolva szedem is fel azt.
a csempére leülve fogom kezeimbe a bézs színű kis levelet. rettegek.
tényleg jó ötlet volt ez?
nem állok erre készen.
mindent a táskámba bepakoltam és üresen hagytam a szekrényt. megtettem amit hangtalanul megígértem neked seungmin. a kipakolást illetően. az ígéret másik része máskorra vár.
YOU ARE READING
grief ⇢ seungjin ✓
Fanfiction" - félsz? nem kell, nincs benne semmi ijesztő. csupán megtudsz rólam pár dolgot, amit én magam titokban tartottam előtted." melyben hyunjin nem elég merész ahhoz, hogy kinyissa a 213-as számmal ellátott kék színre lefestett kopott, régi szekrényt.
