cserepes ajkaimat egy sóhaj hagyja el, ahogyan az asztal előtt ülve bámulom a borítékot.
a ragasztott részét nehezen felnyitva emelem ki a benne lévő papírt, amin a te megszokott betűid ékeskednek, aminek láttán akaratlanul is könnyek szöknek szemeimbe.
egy dátum van felírva kezdésnek. ez az a nap amikor ezt megírtad? mert ha igen, egy jó nagy pofon lenne tőled a számomra.
január harmadika.
az egyéves évfordulónk napját követő nap.
nem akartam belegondolni mindabba, amiket eltitkoltál előlem, hisz tudom már úgyis felesleges. nem fogok válaszokat kapni, ezt már belátom. nem kell hozzá sem az anyám, sem felix, sem chan vagy a többiek.
mindezek ellenére,
kurvára hiányzol és szeretném megtudni, átélni azt a fájdalmat amit te, hogy megértsem mit miért tettél.
ESTÁS LEYENDO
grief ⇢ seungjin ✓
Fanfic" - félsz? nem kell, nincs benne semmi ijesztő. csupán megtudsz rólam pár dolgot, amit én magam titokban tartottam előtted." melyben hyunjin nem elég merész ahhoz, hogy kinyissa a 213-as számmal ellátott kék színre lefestett kopott, régi szekrényt.
