remegő kezeimmel tartom a könnyáztatta lapot, mely már szakadásig feszült a markomban.
szavaid, amiket leírtál, egyenként szúrtak kést a szívembe.
szerettél.
de mégsem érezted magad szeretve.
az elméd folytonos pörgése okozta a tetteid; nem bírtad tovább.
csendet akartál.
csendet, amit senki sem tudott nyújtani neked, önmagadon kívül.
YOU ARE READING
grief ⇢ seungjin ✓
Fanfiction" - félsz? nem kell, nincs benne semmi ijesztő. csupán megtudsz rólam pár dolgot, amit én magam titokban tartottam előtted." melyben hyunjin nem elég merész ahhoz, hogy kinyissa a 213-as számmal ellátott kék színre lefestett kopott, régi szekrényt.
