a kocsit leállítva fordítottam fejemet a ház felé majd nagyot sóhajtva kiszálltam és a bejáratig sétáltam. a falap előtt már tudtam, hogy nincs visszaút így remegő kezekkel de a csengőt megnyomva vártam, hogy ajtót nyissanak. nem állt szándékomban megbántani, nem akartam nehézséget és fájdalmat okozni számára és azt sem, hogy magát okolja. ennyit akartam a tudtára adni.
ma dolgozott, biztos voltam benne hogy nem szívesen lát vendégeket hétköznap de a mellkasomat nyomó aggódalom nem tudott alább hagyni.
egy ideig nem kaptam választ viszont a bentről kiszűrődő csoszogás másról tanúskodott s hirtelen kerültem szembe a szőkével.
arca kisimult volt, haja kócos szemeit pedig dörzsölte. biztosan aludt.
a fiú nem számított rám így tátogást követően kinyögött egy köszönés félét. zavartan igazgattam a felsőmet majd háta mögé néztem ahol nem égett a világítás csak a televízó gyönge fénye lepte el a helyiséget.
— beszélhetnénk? — sóhajtottam.
— 9 óra múlt.
önző voltam és csak megráztam a fejem. nem érdekelt az idő.
— hallgass meg.
— jeongguk.. fáradt vagyok
— én pedig beszélni akarok veled
— nem akarlak meghallgatni.
hangja komoly volt.
nem tudtam mit kellett volna tennem így csendben meredtem rá. minden egyes vonalát végigmértem majd mit beléptem a házba. fusztrál szuszantás ütötte meg a fülem.
— sajnálom — néztem rá — annyira sajnálom, egyszerűen nem tudom mi ütött belém én csak.. kérlek hogy tehetném jóvá?
— nem kell.
— jimin..
— menj el.
szíven ütött.
tudtam hogy elszúrtam.
— csak..
— ne tedd nehezebbé.. kérlek.. — csuklott el a hangja.
akkor ott először csókoltam meg akaratból s nem kívánatból.
_________
:0
YOU ARE READING
𝗣𝗔𝗧𝗛𝗘𝗧𝗜𝗖
Romancejeon jeongguk képtelen elfogadni szexuális irányultságát. jikook fanfiction.