Csak egy elmúlt régi emlék
Egy elmúlt régi tánc
Ahol voltak kék fények
,ragyogó nyári bál
És mindent elmosott
Egy mondat elég
Az álmok szertefoszlanak
Elmosódott emlék
Csak egy éjszakát
A temetőben
Nézni a dombról a házakat
Majd, elmenni a sírok közt
És találkozni egy angyallal
Erre vágyom , októberben, hajnalban
Ki akar jönni a sírás
De nem engedem
S bár nem szégyen
Én erős vagyok
Nem fog elveszni a büszkeségem
Mennyire utáltam
Mennyire imádtam
És most mindennek az ellentétje vagyok
Belül felemészt
Ez a sok régi kép
El kéne felednem
De nem engedem
Nem engedem!
Én vagyok a hullócsillagod
A te kívánságkútad
Dobj egy érmét, kívánj bármit
Teljesítem azt
Minden éjjel mesékre alszom el,
Lehetek bármi az elmémben
A valóságban nem jön el
Na vajon melyik mesére alszom ma el?
Csak egy éjszakát a temetőben
Felidézett régi emlék
Mennyire gyűlöltem az őszt
És most becserkészett
Őszi esők, emlékek
Mindig mikor mentünk
Esett az eső
Olyan képeket látok ami nem is történt meg
Én inkább elhiszem, annyira élethű
S eljátszom, hogy az elmém nem őrjített még meg
Csak egy éjjel a temetőben
Had lássam újra a fényeket
A sok világító mécsest
Had képzelegjek
Mond, ha tényleg eltűntél
És most már valaki más vagy
Mi értelme imádkozni a sírodnak?
Hiszek a Mennyországban
Tudod, ha meghalnál
Mint egy drámában, sírnék a tested felett a félhomályban
És hiányoznál nekem, de nem vagy a kedvesem
Gyújtsunk egy gyertyát az Isteni imának!
Vajon melyik mesére alszom el?
Karmazsinvörös léptek
Úgy érzem eléd érek
Csak egy éjjelt
Hogy lássak egy szellemet
Most túlságosan ragaszkodom hozzád!
