Bár hidrogénszőke lenne a hajam
Becsapva érzem magam
Tini bálvány lehettem volna
Ha nem lennék olyan tiszta
Egész nap benzárva
Mintha a világ békén hagyna
Vért, beleket és csoki tortát akarok
Bárcsak azt mondhatnám, hogy igazi hamis vagyok
Azt kívánom bárcsak olyan lettem volna, mint egy tini bálvány
Aki a népszerűségért harcol, és ő a bálkirály
Ahelyett, hogy tizenhat évesen elégetném a Bibliám
Bár nem kellett volna Hatalom
Csak a sírás
Az elpazarolt évek, az ifjúság
A kegyes hazugságok, a csúf igazság
És eljön az a nap mikor meghalok
Hogy rájöjjek, életben vagyok
Tiszta szűz lehettem volna
Vagy egy 21.századi szajha
Vissza akarom kapni a szüzességem
Hogy érezzem a végtelenségem
Addig akarok inni, amíg nem fáj
El akarok követni egy nagy hibát
Vért, beleket akarok és angyaltortát
Mert az összeset kihánynám
Azt kívánom bárcsak olyan lettem volna, mint egy tini bálvány
Aki a népszerűségért harcol, és ő a bálkirály
Ahelyett, hogy tizenhat évesen elégetném a Bibliám
Bár nem kellett volna Hatalom
Csak a sírás
Az elpazarolt évek, az ifjúság
A kegyes hazugságok, a csúf igazság
És eljön az a nap mikor meghalok
Hogy rájöjjek, életben vagyok
Bárcsak nárcisztikus sem lennék
Bárcsak ne csókoloznék
A saját tükörképememmel
Ó Istenem! Én egyedül halok meg
A kamaszkor olyan értelmetlen
Az ártatlanságomból vesztettem
A bolond évek, oly' ostoba volt
A fiatalság nem azt jelenti, hogy legyek boldog?
A magányos ágyamban, tőrt fektetve
Elrejteném a lyukat a fejemben
Nézem a csillagok végzetét
Mert az alvás ma este nem az enyém
Pezsgőt iszom, felejtem a holnapot
Mert emlékszem, az út, az út, az út
Ezzel ér véget a nap , a nap, nap
És elsétáltam, sétáltam
Pezsgőt iszom, s visszaadom az angyalnak
Akit Csillogó Gabrielnek hívnak
Angyalokból készült pezsgő
Kezdődhet a Mennyei menyegző
Néha azt hiszem erős vagyok
De én folyton lezuhanok
Mert a szívem acél
A sebekből gyógyul még
Én adósságokkal éltem
A napokat sajnálattal töltöttem
Teljesen negatív élés
Mert nincs bocsájtás és felejtés
Felejtés, felejtés
Feletés, felejtés
Szikrázó napsütés
Ez a felejtés
Én eltörök, én eltörök
Igen, táncoltam a Gonosszal
Néha úgy tesz mintha érdekelné
Ha valaha a Mennybe jutnék,
Az 1 millió dolláromért visszafutnék
Nyulakat üldöztem egy lyukban
Arra születtem, hogy utam egyedül járjam
Felejtés, felejtés
Felejtés, felejtés
Szikrázó napsütés
Ez a felejtés
A múltam maga mögött hagyott
Visszatekerem a gondolatláncot
Néha meg kell tanulnom feledni
S a napsütötte Mennyekben tovább élni
