Ha minden véletlen lenne
Miért illeszkednek a darabok mint egy kirakósban?
Őrületre hajlamos
Nem akarok ott lenni mikor eltapos
Az vagyok amit a példaképem megvet
Nekem adta a legnehezebb természetet
Filozófiából kiskora óta jeles
Csak hát ez a mai világban senkinek nem érdekes
Rég erre vártam de nemet mondtak
Az én esélyem hol van?
Én a kritikus
Rettegek tőled Mária
Te rejtélyes napcsoda
13 év, úgy mentem a templomban mintha gyilkolnék
Légy szerény, lázadni nem érdemes
S ha ilyen a természeted?
Azt mondom nem tudok de mégis sírhatok
Annyira szeretlek anyám
Nem is titkolom már
S a példaképem miatt még a sötétségemet is elzárnám
Nem engedném el már
Valamikor azt mondtam, hogy ez jobb? Hát bolond voltam
A művészettel pótolom hiányos részeim ebben az új világban
E varázslat, szebb a valóságnál
Mégis mire várnál?
De csak egy álom
Imádom magam de mégis rossz vagyok magamhoz
Fekete-fehér
