Vajon híres lennék e
Egy régi világban?
Hisz a régi generáció
Nem fejlődik vissza
Egy új világban
Ugyanabban az országban
Úgy imádnátok e,
Ahogy most őket?
Mindig tudtam én,
Hogy rossz korba születtem
A tehetségem a múlté
A jövőé a figyelem
Az embereket ma
Nem érdekli a kultúra
Tehát minek vagyok én?
Legendák élnek a mitológiámban
Egy régi korban
Olyan átlagos lennék
Most kitűnhetek
Szóval figyeljetek
Gyerekkoromban visszaakartam foglalni
Oh, régi Magyarország!
Szerettem s jó volt magyarnak lenni
Trianoni ország!
Ma már, sajnos egy kicsit sem érdekel
Az emberi gonoszság miatt amely az elmémben tör fel
Nem látod, hogy a véremben van?
Kinek beszéljek?
Az út, hosszú
Kicsiny lépést teszek
Régi, régi Magyarország
Azért kaptam 1000 arcot, hogy megmutassam!
Nem fogok ülni egy padban
Egy átkozott gyári sorban
(Nem erre készültem
, de mindig van B tervem)
Sírnak miattam, nevetnek rajtam
Örülnek nekem ,nevetnek velem
Örülnek velem, sírnak nekem
Mérgesek velem, gyűlölnek engem
Szeretnek engem, imádnak engem!
Annyira függenek tőlem mások
Hogy kezdem azt hinni!
Hogy én irányítom őket!
Ez nem csak egy képzelet
Ez nem csak egy élvezet
Szóval
Sírjatok velem, nevessetek nekem
Szeressetek engem, gyűlöljetek engem
Mint egy botrányhőst, aki az Ördöggel keringőz
Oh, ez rosszabb mint egy fantasy-ben
És most remekül vagyok, most már boldog vagyok
Egy cseppnyi gyűlölettel
