Olyan voltam mint egy orchidea.
A bájommal és a hatalmammal
A liliomot csak az illata miatt kedveltem.
Semmit sem ér az egész,
Ha ez a világ oly nehéz
Hogy a rózsák lázát nem érezhetem
He egy másik világba visz engem
Sírni tudtam volna, de nem mertem
Mikor a remény kopogtatott
kinyitottam az ajtót, és ő állt ott
Olyan vagyok mint a kék rózsa
Kék szívvel, kék aggyal
De mit sem ér az ember
Ha halni nem mer,
És ha önző kék szívemet, neked adom
Vajon mi lesz a jutalom?
Tudom, hogy tiszta, igaz szerelem
Tudom, hogy végtelen
Egy örökkévalósági óda
Olyan mint egy lázas rózsa
