15. Tom

196 12 1
                                    

„Sosem hittem, hogy van ilyen. Kinevettem, aki azt írta, jöhet az életben olyan pillanat, amikor egy másodperc töredékére megáll forgásában a világ, s hirtelen megváltozik minden – velem ez történt. Csak álltam, néztem rá; minden sejtem azt mondta, én erre az emberre vártam egész életemen át,... én ennek az ismeretlennek a kedvéért születtem."

- Szabó Magda


Miután beléptek a felvonóba, Tom kíváncsi szemekkel méregette Lisát, aki szemmel láthatóan valamin igencsak tépelődött. Tom persze abban bízott, hogy sikerül végre kiimádkoznia valami értelmes magyarázatot Lisa szájából. Mikor megkérdezte tőle, hogy esetleg terhes-e, a csaj úgy meredt rá, mintha minimum azt kérdezte volna, hogy a tej piros-e. Nehéz volt megállnia, hogy ne kérdésekkel bombázza minden egyes percben. Főleg azok után, hogy önszántából egy nőgyógyászat és ultrahang közelébe ment. Ha ezt valaki most látta... Sose gondolta volna, hogy egyszer (ilyen hamar) az ő személye és a két helyiség egy mondatban lesz említve... Csak imádkozhatott azért, hogy ezt David, a menedzsere ne tudja meg...

- Haza? – nézett Tom Lisára, már az autóban ülve.

- Öhm... nem. Wolmirstedt – húzta el a száját Lisa, majd még hozzáfűzte: Melóznom kell.

- Hol dolgozol? – kapott az új infó után Tom, a társalgás megindításának reményében.

- Egy pub-ban – válaszolta sóhajtva Lisa, részéről befejezettnek tekintve a beszélgetést.

- Igen? Melyikben? Lehet, hogy ismerem – sandított Tom Lisára a szeme sarkából.

- Black Rock – csengett fáradtan Lisa hangja.

- Ott még nem voltam, de tudom, hol van – jelent meg Tom szája sarkában egy kis mosoly. Azért valamelyest megkönnyebbült, hogy nem egy „durvább" helyen dolgozik. Bár, igazán nem is nézte ki belőle, hogy ne lenne erkölcsi tartása.

- Remek – dörzsölte meg a homlokát Lisa. A mozdulat közepén hangosan megkordult a gyomra. – Meg tudnánk állni valahol? – gyűrögette Lisa a szoknyája szélét.

- Persze – érintette hozzá ujját Lisa meztelen alkarjához. – Mit ennél szívesen?

- Nem is tudom... - gondolkodott el Lisa, mutatóujjával az alsó ajkát nyomkodva.

- Csak őszintén... - kacsintott Tom Lisára, egy pillanatra levéve szemeit az útról.

- Megvan! – csapta össze a tenyereit Lisa. – Big Mac, sajtburger, kóla. – Míg elsorolta a kívánságlistát, végig a száját nyalogatta. – Ó, sültkrumpli – nyögte Lisa és magáról megfeledkezve markolta meg Tom combját.

- Vettem – kerekedtek el Tom szemei Lisa megnyilvánulásától.

Ha azt hitte, ennél nagyobb meglepetés nem érheti, hát tévedett. Lisa olyan élvezettel az arcán, olyan jóízűen fogyasztotta el a sajtburgert, hogy Tom már csak a puszta látványától is megéhezett.

- Istenem – nyögte Lisa. Tom agyán egyetlen gondolat futott át: Vajon szex közben is így nyög? – Valami baj van?

- Tessék? – pislogott néhányat Tom összezavarodva.

- Kajás vagyok? – törölgette az arcát Lisa egy szalvétával, mivel Tom egyre csak bámulta őt.

- Nem, dehogy – rázta meg a fejét Tom. – Csak elgondolkodtam. – A kormányt erősen megmarkolva igyekezett kiverni a fejéből a szexszel kapcsolatos gondolatokat. Csak pár mély levegővétel után tudott indítani, majd kifordult a gyorsétterem melletti parkolóból.

Maradj velem! - Bleib mit mir!Donde viven las historias. Descúbrelo ahora