Hogy jutottunk idáig? (Shigaraki x Reader)

Igazság és újrakezdés-Aizawa sensei??

   "Hát akkor kezdjünk mindent az elejéről.- fordult felém."

   - A hely, ahova hoztunk egy... mondjuk úgy nyaraló. Egy általam mélyen tisztelt ember hozott ide engem és Shinsout is, hogy megtanítson az erőnk teljes kihasználására. Ez az ember már régebben felfigyelt rád is...-Azért elég beteges, hogy figyeltek engem- mondtam közömbös fejjel, mire érthetetlen módon apró mosoly húzódott szájára.

   -Szóval mint mondtam felfigyelt rád. Aztán te eltűntél...majd egyszer pár haverommal bementünk egy boltba edzés után...és ott voltál. Először nem jöttem rá ki lehetsz, de aztán beugrott. Én pedig szóltam a Sensei-nek.-megfogta a vállaim és szembefordított magával. Szemeiben ragyogott a naplemente. Furcsán éreztem magam. Furcsán de nem rossz értelemben.

   -Figyelj Haru. Te hatalmas erővel bírsz és ezt nem szabadna rosszra használnod.- kicsit megrántotta a vállaim, én pedig kisebb kábulatomból felkelve löktem egyet a mellettem ülőn, majd felálltam.

   Mostmár rosszul éreztem magam. Eluralkodott rajtam a pánik és a fejem tele volt gondolatokkal. Hiszen egész eddig figyeltek engem és fel sem tűnt! Hogyan lehetne veszélyes az én erőm? Mégis miért nem mentem el eddig innen? Valamit csak kitaláltam volna. "Ha megölném gond nélkül elsétálhatnék. bedobhatnám a hullát a vízbe"- mondta egy belső hang. Dehát ilyet nem tehetek! Csak le kéne ütni és futni? Viszont valami ide húzott. Reszkettem. A dühtől vagy a félelemtől azt nem tudtam eldönteni. A fejemben mostmár csak egy kavargott: Shigaraki közelében akartam lenni.

   -Kérlek Haru. Nyugodj meg.- mondta miközben ő is felállt. Nem is vettem észre, hogy így kapkodom a levegőt. -Légyszíves hagyj békén kicsit.- mondtam alig hallhatóan, majd visszaültem és arcom a térdembe temettem. - Oké.- jött a halk válasz, majd Kaminari elment. Még ültem egy darabig és néztem, ahogy a víz mossa a homokot. Végül elindultam vissza, elvégre...fogalmam sincs hol vagyok és merre jutok haza.

***

   Mikor visszaértem és beléptem a konyhába finom illat és egy barátságos légkör fogadott. Shinsou főzött, Kaminari pedig megterített, miközben önfeledt nevetett valamin. Mikor megláttak hirtelen csend lett, de nem a kínos, hanem barátságos, meleg csend. -Pont jókor jöttél. Kész a vacsiii.- mondta Kaminari egy ezer wattos mosollyal. Be kell valljam, igazán aranyos egy mosoly volt.

   Leültünk enni. Nagyon hálás voltam, hogy nem kérdeztek semmit. A vacsora alatt sokat beszélgettünk és én mondom...Shinsou nagyon jól tud főzni. Ezek után elmentünk aludni. Már épp átöltöztem, mikor kopogtattak az ajtón. Gyorsan kiszóltam, hogy szabad, mire az ajtó kinyílt és egy Shinsou állt előtte.

   -Szia...Öhmm hoztam rendes takarót- mondta miközben tarkóját vakargatta.- Köszi.- mondtam majd elvettem tőle a takarót és letettem az ágyra. Elővettem a takaróhuzatot (ami mint hamarabb kiderült az ágy alatti fiókban volt) és elkezdtem behúzni a takarómat. Shinsou leült az ágyamra és nézte mit ügyködök. -Figyelj amúgy...tényleg ne haragudj, amiért elraboltalak. Tudod én igazából nem akartam csak...- hebegett össze vissza de ekkor félbeszakítottam.- Semmi baj.- mondtam mosolyogva.- Igazából én is sajnálom, hogy úgy felkaptam a vizet reggel is és...nos később is. Nem kellett volna, elvégre attól, hogy most itt vagyok ez egy jó hely. Nem fogtok megkínozni vagy ilyesmi.- erre beállt egy kisebb csend, majd mindketten nevetésben törtünk ki.

   -Tudod mit? Van egy ötletem.- mosolygott a fiú.- Szerintem kezdjük az egészet elölről. Úgy rendesen.- mondta, majd felém nyújtotta a kezét.- Hitoshi Shinsou.- én erre visszamosolyogtam és megráztam a kezét.- Tokuda Haru. Örülök a találkozásnak, Shinsou.- még beszéltünk pár szót, aztán ő elment aludni. Én is lefeküdtem, bár sokáig csak forgolódtam és gondolkoztam. Haza akartam menni. Látni akartam, hogy a lányok jól vannak, hogy Toga Dabit piszkálja és nézni, ahogy Shigaraki a bárpultnál ül....De mi van, ha minden oké? Valószínűleg nélkülem is jól elvannak. Talán maradhatnék, hiszen itt is kedvesek az emberek. Shinsou elég jófej és Kaminari is ...igazából aranyos. Jól érzem magam a közelében. 

***

   Másnap miután felkeltem és bementem a konyhába egy kócos Kaminarival találtam szembe magam.- Ohayo~!- köszöntem egy ásítás mellett. Ezt viszonozta is, s közben egy bögre teát nyomott a kezembe, majd beleszürcsölt a másikba.- A többiek merre?- kérdeztem és elvettem a bögrét.- Shinsou a boltban...a sensei pedig majd később jön csak. Addig még sok időnk van. Csináltam reggelit. Kérsz? Tudom nem vagyok valami mesterszakács de azért nem rossz.- mondta és letette a reggelit az asztalra. Reggelire Tamago gohan volt (írói megj.: azt hiszem így hívják, de javítsatok ki ha mégsem...ez konkrétan rizs, nyers tojás és szójaszósz.), ami tényleg egész finom lett.

   Reggeli után elmentem emberi lényt varázsolni magamból. A hajamat magasan lófarokba fogtam, átöltöztem. Egy sötétkék farmernadrágot vettem fel egy fekete ujjatlannal és rá egy nagy, fehér inget. 

   Igazából nem nagyon akadt mit csinálnunk. Összetakarítottunk, amit kellett. Közben hatalmas párnacsatát rendeztünk, ahol Kaminarinak sikerült kisütnie a saját agyát, ezért a végén én pakoltam össze. Elég vicces volt látni ahogy szédeleg. Aztán mikor a lila hajú jómadár is hazatévedt és elmondta, hogy az állítólagos sensei (akivel még nem találkoztam) csak délután tud hazajönni, úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a tengerpartra.

  Úgyhogy összecsomagoltunk és el is indultunk. Közben a fiúk nagyban magyaráztak, hogy mi merre van és mivel közben rájöttem, hogy ismerős a környék, így nem figyeltem annyira rájuk. Épp vitatkoztak valamin mikor elkiáltottam magam, hogy látom a tengert és már ott sem voltam mellettük. Ők is elkezdtek futni de természetesen már nem értek utol.

   Kipakoltuk a törölközőinket és már rohantunk is a víz felé. Engem Kaminari egy váratlan pillanatban behajított a vízbe, amiért kénytelen voltam bosszút állni és ebben Shinsou is segített. Egy kicsit elfáradtam, ezért leültem a törölközőre, majd egy embert éreztem meg a hátam mögött. A szőke volt az. - Hát a másik ökröt hol hagytad?- kérdeztem nevetve.- Elment innivalót venni.- mondta majd elterült a mellettem lévő törölközőn.

   Pár percig csendben ültünk majd eszembe jutott, hogy be kéne kennem magam naptejjel ha nem akarok rákká változni, ezért elővettem a naptejet. Igen ám, na de a hátamat mégis, hogy kenjem be magamnak? Oldalra fordultam és a szőkére néztem. Arca kisimult volt, szemeit becsukta, bőrén még csillogtak a vízcseppek és az a kockahas azt a.....várj nem. Miért gondolok erre? Mindegy is. Elkezdtem bökdösni, mire kinyitotta a szemét.- Hm?- kérdezte.- Öhmm...be tudnád kenni a hátam naptejjel. Légyszi.- erre bólintott én pedig a kezébe nyomtam a naptejes flakont és megfordultam. 

   Bekente a hátam én pedig éreztem, hogy egyre csak melegem van. Igen elvörösödtem.- Jól vagy Haru? Olyan furcsán nézel ki.- mondta a szőke.- I..igen jól vagyok csaak egy kicsit melegem van már. Nem megyünk vissza?- erre bólintott, Megvártuk a lila hajút is és elindultunk vissza. 

   Miután visszamentünk és átöltöztünk már délután volt. Kaminari szólt, hogy menjünk a nappaliba. Shinsouval már ott ültünk mikor a szőke visszajött. Már nagyon érdekel ki ez a sensei..._Na hát akkor Haru. Hadd mutassam be Aizawa sensei-t.-mondta, mire én értetlenül körbenéztem.- Öhmm fiam neked lehet elmentek otthonról, mert hogy itt nincs senki az is biztos.- ezek után viszont feltűnt egy nagyon furcsa dolog. A sarokban volt egy hatalmas citromsárga hernyó...eddig tuti nem volt ott...És ha ez nem lett volna elég még meg is mozdult majd megszólalt.

   -Örülök, hogy itt vagy Tokuda kisasszony. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar találkozunk.- hát az eszem megáll. A hernyó egy zsák amiből egy fekete hajú illető néz kifelé...ez egyre betegebb.- He?? Maga lenne Aizawa sensei??- kérdeztem kissé kiakadva.

Helo embik!                                                                                                                                                                          Na hát nem is tudom hol kezdjem. Ne haragudjatok, hogy ilyen későn lett rész. Most kezdődött a suli is, előtte meg nyaralni voltam...elég sokat. Viszont próbáltam ezért kicsit hosszabb részt írni, így ez 1222 szavas lett. Tudom a végét kicsit elsiettem de remélem azért tetszik. Meséljetek milyen volt a nyár? Hogy kezdődött nektek a suli? Legyen szép napotok/estétek!Puszi!

~Vina L.