3- honnan jöttél?

1.1K 22 0
                                    

James- el elmentem fürödni, aminek kíváncsi voltam a kimenetelére.

- Ülj be baba.-Invitált a kádba maga mellém, és úgy is tettem ahogy kérte. Beültem a kádba vele szemben.

- Ne legyél már szégenylős. Gyere ülj az ölembe. - Rakta szét kicsit lábát hogy oda férjek. Tekintetem megakadt méretes farkán.

Megragadta csuklómat és az ölébe húzott, ami egész kellemes volt. Átölelt kezével, ami biztonság érzetet adott valamiért. Vele biztonságban érzem magam, mintha kiskorom óta ismerném.

- Szeretnéd ha kimosnálak hercegnő? - Kérdezte lágy hangon, majd válaszom nem megvárva most gyengéden kezdett el kimosni, majd amikor készen lett kaptam tőle egy lágy csókot. Nem olyan erőszakos vággyal teli csók volt mint amiket eddig kaptam tőle, hanem olyan gyengéd és lágy volt. Fura volt elsőre, de tetszett és még többet akartam belőle.

- És végülis miért költözöl ide hozzánk? Nem mintha sok közöm lenne hozzá vagy baj lenne csak érdekel. - Néztem fel rá, hogy szemébe tudjak nézni miközben meséli.

- Apukám még kiskoromban meghalt, aztán anyám emiatt bekattant, 5 éves lehettem amikor nevelőintézetbe kerültem. Mikor betöltöttem a 18- at kiekrültem onnan, de nem volt semmim. Akkor ismertem meg a bátyád, aki segített nekem talpra állni, de ahol eddig laktam lakást elvették tőlem így nem volt hova mennem és a bátyád felajánlotta hogy lakhatok itt nálatok.-Halkult el hangja a mondata végére.

- Sajnálom. De a bátyám kivételesen nem mondott hülyeséget, hozzánk bármikot jöhetsz ha szeretnél. Van még egy külön szobánk, azt akár kialakíthatjuk a tiednek és akár ide is költözhetsz.- Mondtam neki lelkesen.

- Talán. - Mondta lehangolva.

- Nem t~-

- De mostmár szálljunk ki, ráncos lesz a szép bőröd.- Segített kiszállni a kádból majd meg is törölte vizes testemet.

- Amúgy a bátyám sosem mesélt rólad. - Kicsit kínosan éreztem magam hogy ilyet kellett mondanom neki, lehet rosszul esett most neki vagy megharagudott Daniel-re.

- Én kértem meg rá. - Mosolygott rám, majd megfogta arcom es maga felé fordítottam, már ruhában. - szóval ne érezd ezért roszul magad hercegnő. A mosolyod tesz csodássá és dobja fel a napom, ne fossz meg attol a csodás mosolytól. - Mosolygott rám, ami engem is megmosolyogtatott.

- Na ez az a mosoly amire vártam.- Adott egy gyors csókot.

Megéheztünk, így kimentünk a konyhába enni valamit, de a bátyámat nem találtuk sehol.

- Lehet hogy el ment valahova, nemsokára jön ne aggodj baba.- Nyugtatott meg James.

- Ha én hercegnő vagyok akkor te vagy a hercegem? - Mosolyogtam rá egy merész mosollyal.

- De igen hervegnő, elvégre egy hercegnőhöz herceg illik, csak úgy mint én hozzád. Vagy mint a farkam a puncidhoz. - Kacsintott rám majd elment a mozsdóba.

Természetesen megint belevörösödtem a mondatába. Hogy tud valaki így zavarba ejteni? Mintha meg sem hallottam volna előző mondtatát kutattam kaja után, ami természetesen nem volt itthon.

- Elmegyek boltba, mindjárt jövök. - Kiabáltam be a fürdőbe.

- Nélkülem nem mész sehova!- Futott ki a fürdőböl, a sliccét felhúzva. - Na mostmár mehetünk.- Indult meg az ajtó fele.

Nem volt mit tenni, bármennyire nem tetszett hogy vele kell vásárolnom utánna indultam. A boltban én vásároltam, ő csak jött utánnam ami idegesített nagyon. Minek jött ha csak koslat utánnam?

- Minek jöttél ha nem csinálsz semmit?!- rivalltam rá elég erősen.

- Ha baj történne megvédelek. - Mondta értetlenül. - Most mi bajod van? Otthon még hercegem, most meg zavar hogy itt vagyok? -

- Nem hívtalak hercegemnek, csak kérdeztem. - Vágtam állba egy kicsit.- És megtudom védeni magam.- Pöcköltem meg erősebben a homlokát.

- Auu, hercegnő ne bánts. -Fogta a fejét.

- Ne hívj már hercegnőnek. - Indultam el mérgesen a kassza felé.

Csuklómnál fogva rántott visza.- Megjött vagy mivan? -

- Akkora egy köcsög vagy. - Rántottam ki kezem a szorításából, majd ledobva a kosarat viharoztam ki az üzletből.

Otthon szinte betörve a bejárati ajtót léptem be a házba ahol a bátyám már ott volt.

- Szia Mad. James hol van? - A kanapén ült és az én fagyimat ette.

Kikaptam a kezéböl a fagyimat. - Vásárolni mentünk és nem tudom már hol van, ott hagytam valahol. - Felsiettem az emeletre a szobámba. A bátyám még kérdezett valamit de azt már nem értettem.

Azért akadtam ki ennyire igazsag szerint mert rájöttem út közben hogy nem lett volna szabad lefeküdnöm vele, sem közeledni felé. Már az elején el kellett volna őt küldenem, nekünk nem szabadna ezt csinalni....

Bátyám haverja- completeWhere stories live. Discover now