Részlet Kovács János még kiadatlan önéletrajzi írásából
Mivel nem kellett iskolába mennem, visszaheveredtem, és már éppen vissza is aludtam volna, amikor meghallottam, hogy érkezik a családom. Ők azt gondolták, hogy diszkréten settenkednek, mondhatni osonnak, ehhez képest szerintem még a szomszédban is hallani lehetett, ahogy négyen kuncogva jönnek fel a lépcsőn. Szinte láttam őket magam előtt: elöl az ikrek cinkos arckifejezéssel, mögöttük anyu a tortával, a sor végén pedig apu a gondosan bemasnizott ajándékkal. Visszadőltem, behunytam a szemem, remélve, hogy hitelesen alszom. Azt hiszem, sikerült, mert előbb halkan, aztán egyre hangosabban, végül torkuk szakadtából fújták:
- Boldog szülinaaaapot! Boldog szüüüüüüüüüülinaaaaaapot! Boldog szüüüülinapot Jaaaaancsi, boldog szüüüüüüüliiiinaaaapot! – kicsit hamis volt, kicsit négyféle, és kicsit fájdalmas is, mert az utolsó „-pot" után Timi és Tibi tandemugrást hajtottak végre a hasamra. Aztán két oldalról mellém bújtak, adtak két hatalmas puszit, aztán addig csikiztek, míg apu rájuk nem szólt, hogy fejezzék be, különben bepisilek.
- Isten éltessen sokáig, kicsim! – anyu az éjjeliszekrényre tette a tortát, végigsimított a fejemen, és homlokon csókolt.
- Boldog születésnapot, fiam! Üdv a felnőttek között! Mától le kell ülnöd, ha megszeged a törvényt! – tette hozzá apu vigyorogva és az ölembe ejtette a szépen becsomagolt dobozt.
Nem volt mese, könnybe lábadt a szemem. Megpuszilgattam az ikreket, odabújtam anyuhoz, és jól megölelgettem a fatert is. A kicsik keselyűként köröztek a torta körül, ezért úgy döntöttünk, hogy azonnal megkóstoljuk. Mivel szülinapom volt, járt a süti reggelire, úgyhogy a karavánunk megindult az étkező felé. Elöl apu a dobozzal, utána a két miniraptor ugrándozva, utánuk én, a sort pedig anyu zárta, mert mint mondta, ha hátul halad, nem fenyeget a veszély, hogy a húgom és az öcsém beleugrik a tortába.
Ültünk az asztalnál mi öten, pizsamában tömtük magunkba a kedvenc csokitortámat, amihez hagyományosan kakaó is járt, én pedig egyenként leltárba vettem a többieket. Anyut, aki még mindig halandó, hiszen buktuk a vámpírosítást, aput, aki töretlen türelemmel viselte az őt körülvevő agybajt, és persze a testvéreimet, akikért bármire hajlandó lennék még akkor is, ha meglehetősen hatékonyan tudnak az idegeimre menni. Én vagyok a világ legszerencsésebb tizennyolcévese, amiért ők a családom.
Egy pillanatra lehunytam a szemem, és odaképzeltem Johnnyt az asztal végére. Szinte láttam, ahogy hátrafogja a haját, hogy ne lógjon bele a sütibe, láttam, ahogy vidáman csillog a szeme a kicsik hülyeségén, és láttam, ahogy a bögréje fölött rám kacsint, mindenféle bűnös élvezetet ígérve későbbre.... Ha ő is itt lenne, nemcsak a legszerencsésebb, hanem a legboldogabb tizennyolcéves lennék.
Ekkor csöngettek.
Kovács Johnny POV
Kávássynak hála kis híján kipucoltam a számlámat. A tököm se gondolta volna, hogy ilyen költséges vele „shoppingolni". Oké a végeredménybe beleszámított, hogy hálám jeléül ő is választhatott valami apróságot magának, de enélkül is borsos lett a cech. Mivel a méltóságomat abban a pillanatban lehúztuk a vécén, amint betettem a lábam abba a műintézménybe, tehát nem volt arcom, amit elveszthettem volna, a bevásárlás után elmondattam vele, hogy mit kell ezután tennem.
Egészen egyszerűnek tűnt: alaposan megszemlélem az anal plug-ot, ismerkedem a tapintásával, elolvasom a feleségszerepre felkészítő vicces kis jószág használati utasítását, megnézek néhány témába vágó videót és aprólékosan tanulmányozom, mire kell figyelni egy bottomnak szex közben. Kicsit tovább is gondoltam, és még a kamuprofilomat is igénybe vettem, a srácok ismét készségesek voltak, érdeklődtek, hogy haladtam-e már valamit a múltkori zsákmánnyal, majd lépésről lépésre elmondták, mi hogyan történik. Tanácsokkal is elláttak, hogy tartsak kéznél gyulladáscsökkentőt, fájdalomcsillapítót, és mindennél fontosabb az intim higiénia.
YOU ARE READING
KI A JANI?
Romance„Csókoljam meg. Azt mondja, csókoljam meg. Mintha az olyan egyszerű lenne… Egyszerű az baromarc, odamész, átöleled, megcsókolod. SZÉPEN csókolod, nem úgy, mintha a következő másodpercben meg akarnád hágni…. Ja, mert az olyan magától értetődő, hogy o...