Jimin egy viccből kitett Weverse posztjára nemvárt választ kap szeretett énekesétől. A két ifjú rövid szóváltása nem is bizonyul olyan egyszeri alkalomnak, mint ahogy azt gondolták.
Szállodai köntösömbe burkolózva léptem ki a fürdőből, miután megszabadítottam arcomat a sminktől és vettem egy jó forró fürdőt. A megnyitó gála valami csodálatos volt, hosszú idő után végre újra találkozhattam a barátaimmal, s volt tánctanárommal is. Szerencsére a koreai barátaimmal is jól kijöttek, természetesen én voltam a fordító, azt is megtudtam, hogy Hoseok és a régi tanárom, Csenge, ismerik egymást. Csenge cserediák volt Koreában két évig és a mentoroméknál volt elszállásolva. Teljesen jó volt minden, amíg fel nem bukkant Zoé. Ott egy kicsit kezdtem ideges lenni és a többieknek is feltűnt a stílusváltásom, Yoongi hyung szóvá is tette, de csak legyintettem rá.
Ezután nem sokat maradtunk már, hiszen Szöulból hosszú volt az út Párizsig, így hát könnyes búcsút vettünk is visszatértünk a szállásra.
Utam először az ágyamon pihenő telefonomhoz vezetett, s kezembe véve írtam Jungkooknak egy üzenetet. Nagyon hiányzik, múlt héten láttam utoljára, mert nagyon elfoglalt az új albumának a promótálásával. Még mindig nem hiszem el, hogy írt egy számot, hogy megbékítsen és nyilvánosságra is hozva ezzel a szerelmi életét.
A szekrény elé sétálva nyitottam ki az ajtaját, hogy előkeressem a pizsamának szánt pólóm, de előtte ránéztem a telefonomra, hátha válaszolt már Guk.
-Persze, láttamozz le. Gyökér...! - vágtam köntösöm zsebébe a készüléket morogva. Nehéz is lett volna legalább annyit vissza írni, hogy "fapapucs" vagy valami. Komolyan nem hiszem el mi dolga lehet reggel fél kilenckor?
Nagy pufogásom közepette két erős kar ölelte át testemet, s egy lágy csók érkezett nyakamra.
-Te is nekem. - szólalt meg az előbbi tettek tulajdonosa. Én úgy megijedtem, kisebbet sikkantva próbáltam odébb ugrani, de ennek csak az lett az eredménye, hogy telibe fejeltem Jungkookot. Nem tudom megmondani kinek fájt jobban, a fejemnek vagy az ő orrának.
Aggódva léptem közelebb hozzá és kezeim közé vettem helyes arcát. Kezét félre húzva fürkésztem féltő szemekkel a megfejelt részt.
-Jól vagy? Nem törött el? - kérdeztem kétségbe esetten. Tényleg nagyon aggódtam érte, hisz én okoztam neki a sérülést, de ő csak kedvesen elmosolyodott és megrázta fejét.
-Most már jól. - karolta át derekam. - De megölted a romantikát...
-Héé! Ne kend rám az egészet! - háborodtam fel. - Tudod te mennyire megijedtem?! Azt hittem valaki meg akar ölni!!!
-Jézusom, mégis ki akarna megölni? - nevetett fel, s szorosan magához ölelt. - Csak meg akartalak lepni olyan filmes romantikus pillanattal, de nem jött össze... - búj nyakhajlatomba.
Istenem, hogy tud ilyen aranyos lenni? Már megint ezt csinálja, tudja nagyon jól, hogy nem tudok neki ellent mondani, ha játssza a bújost. Pont, mint mikor kiengesztelni próbált, akkor is kis pióca volt, és addig nem engedett el, míg meg nem bocsátottam neki, és mindeközben folyamatosan azt ecsetelte, mennyire szeret.
Ujjaimat puha tincsei közé vezettem, s mélyet szippantottam férfias illatából. Hiányzott a közelsége, az érintése, az illata, a csókjai, amiktől még mindig megvon.
Megborzongtam, ahogy orrán kiáramló forró levegő érzékeny nyakamra csapódott, amit nem sokkal később ajkai is megtalálták maguknak. Apró sóhaj hagyta el számat. Jobb kezemmel jobban hajába túrtam és néhány tincset meg is húztam. Annyira jól esett, ahogy kényeztet.
-Mi... Mit csinálsz...? - tettem fel a bennem motoszkáló kérdést, mikor bal vállamról óvatosan lecsúsztatta köntösömet.
-Palacsinta. - válaszolta, s csókjaival áttért az újonnan felszabadított területre.
-Mih??? - sóhajtottam fel, mire elhajolt bőrtől, hogy szemembe tudjon nézni.
-Hülye kérdésre, hülye válasz. - felelte, s ajkaimra hajolva részesített végre a várva várt csókomban.
Jungoo
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
