-Szevasz te fa sz! Jössz 6ra edzeni?-olvastam el az üzenetet a bátyám telójáról.
-Szevasz te fa sz! David itthon hagyta a telefonját.-irtam vissza ennek a lökött fiúnak.
-Mi!? Akkor te ki vagy?!-az írásából azt nézem ki, hogy meg ilyedt. Kuncogva ír...
Haza indultam, de előtte elköszöntem a kislánytól.
-Majd még találkozunk....-intettem miközben kamu mosolyt szinleltem. Amikor haza értem le vettem a felsőmet és ellenőriztem a mély sebemet.
-Picsába....-a vállamon a seb felvált és patakként folyt a vérem. Szeretem a vért, de már kezdem unni, hogy mindig vigyáznom kell a vállamra.
Le fertőtlenítettem a sebet és bekötöztem.
Vissza felvettem a hosszú ujút, magamhoz vettem a fejhallgatót és kimentem gördeszkázni. Mivel senki nem volt otthon...khm...ezért úgy döntöttem, hogy a fél éjszakámat kint töltöm és csavarok.
Elmentem a gördeszka pályához ahol egy csomó gyerek és tini gyakorolgatott.
Az induló ponthoz léptem. Vettem egy mély levegőt és elindultam. Egy béna "trükköt" valósítottam meg.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Egyszerű és nagyszerű. Egy tini lány gurult be elém. Szerencsére fel tudtam kapni így már ketten utaztunk az én deszkamon.
-Bocs.-én csak intéztem egyet és tovább mentem.
-Sziasztok fiatalok! Ezen a rendkivüli estén egy csomó versenyen lehet részt venni!-felkaptam a fejemet és a hangosbemondós sráchoz mentem, de nem csak én.-Lessz felülés, fekvőtámasz, hajlékonyság, gyorsasági verseny és végül de nem utolsó sorban ki tud tovább lógni verseny is lessz!
Oké akkor én megyek a hajlékonyságra, felülésre, gyorsaságra és még lógni is megyek. Zsír....
5 perc után mindenki össze gyült a versenyekre ami mind egyhelyben volt.
-Elsőnek a felüléssel kezdünk! Kérem ide azokat a fiatalokat akik szeretnének részt venni!-ha jól számoltam 16an mentünk ki.
Leültünk a földre és neki készültünk.
-Mindenki egyszerre csinálja! Aki még áll az ki esik! Vigyázz-mindenki lefeküdt és maga mellé hejezte a kezét.-kész, rajt!-mindenki egy emberként mozgott.
-1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10...-ez tök könnyű. Csak az a baj, hogy nem ismerem az ellenfelein kitartó erejét. De nem baj akkor is meg csinálom ha bele pusztulok is.
15 percel később:
Már 87nél járunk. A 16-ból már csak 7 én maradtunk. Három lány és négy fiú.
-És egy újabb kislány esett ki! Már csak 6an maradtak!-a szomszédbe már javában ment a fekvőtámasz is.
-És elértük a 100at!!! Úgy látom hogy még két ember kiesett!-4 én maradtak! Egy lány és három fiú!-győzni fogok!
-Hajrá emo girl!-minek szurkolnak? Magam mellé néztem. Két kis fiú és egy tini srác. Király....
-Már csak ketten maradtak!
-Hajrá cica!-gyilkos tekintettel néztem arra a fickóra aki ezt mondta nekem. A haverja háta mögé bújt. Nem tudom, hogy miért de most kezdtem azt érezni, hogy kezd fájni a hasam.
-130!!!-egymásra néztünk a fiúval majd vissza előre.
10 percel később:
Már kezdem unni ezt...
-Nem akarod feladni?-kérdezte mire rám nézett.
-Csak utánnad. Én még bírom, de ha te is akkor az gondot okoz nekem mert mindjárt kezdődik a másik verseny is.
-A hajlékonysagra gondolsz?
-És az összes többire.
-Nem necces egy kicsit...hogy mindenen részt veszel?-kezd fáradni! Elvigyorogtam.
-Mi az?
-Kezdesz fáradni. A hangodból szürtem le.
-176! Mind két fél kitartóan küzd!
-Na jó fel adom de csak azért mert tudom, hogy a végtelensékig folytatnád.
-Végre.-ekkor meg ált.
-És a fekete szöszi nyert! Nagy tapsot neki!-mindenki fütyülni és tapsolni kezdett.
