Véletlen

Vidámpark

Nem sokkal később végzett az evéssel.

-És mit szeretnél hallani?

-Miért mentél el?-vett egy mély levegőt és felállt. Hátat fordított nekem és felhúzta a pólóját. A háta tele volt heggel...

-Mit csináltak veled?

-Amikor még nem voltál meg úgy bántak velem mint egy kutyával. Szerették kihasználni az embereket. Ha valamit rosszul csináltam úgy el verték, hogy ez lett a vége..-mutatott a hegekre.

-A húgunk nem bírta tovább a bántalmazást így még halt...

-Volt még egy húgom!?

-Igen. Luca volt a neve.-adtam oda neki egy fényképet.

-Hasonlitott rád.

-Ugyan...miben?

-A szeme a tiédhez hasolnlít. A vékonyság is.

-Ja...csak az évek során ezek a szemek meg haltak vele együtt az érzéseim.-lerakta a fényképet az asztalra és rám nézett.

-Meg tudsz bocsátani?

-Nem tudom...csak adj egy kis időt.

-Megértem ha nem. Nem kellett volna elhagyom téged.-közelebb jött hozzám és átölelt. Jól esett az ölelése ezért viszonoztam azt.

-Egyépként mi történt velük?-ölelt tovább.

-Börtönbe küldtem őket.-feleltem kifejezéstelen arccal.

-Mi!?-vált el töllem.-Jézus...jo ridegek lettek a szemeid. És, hogy sikerült a sittre küldened őket?

-Csak annyi, hogy el mentem a rendörségre meg mutattam a sérüléseimet és utánna vigyorogva integettek el.

-Az szép....igazi emo vagy.

-Kösz.

-Mit csináljunk?

-Nem tudom. Menjünk el a vidámpark.

-De az csak 16:00 kor nyit ki.

-Akkor addig menjünk sétálni és útközben veszek fagyit.

-Oké.

5percel később:

-Nézd csak itt van egy fagyizó!

-De mindjárt bezár!

-Futás!-mutattam a fagyizóra és elkezdtünk futni.
Amikor oda értünk én el estem de gyorsan fel áltam mintha mise történt volna.

-Jól vagy?

-Jól van kisasszony!?

-Még ütötted magad?!

-Jól vagyok.-mondtam kínosan. A zúzott karomra érkeztem!!!!!! ÁÁÁÁ!!

-Te milyen fagyit kérsz?

-Csoki és eper...

-Akkor nekem lessz csoki és pisztácia.

-Egy...és kettő. 1000ft lessz.

-Tessék.

-Egésszégükre.-elmentünk a játszótérre.
Éppen másztam felfelé a falon amikor is az egyik gombócom le esett a földre.

-NEEEEEEEE!!!!! MIÉRT A PISZTÁCIAAAAA!!!!???

-HAHAHAHAHA!-röhögött David hangosan.

-Ez volt a kedvencem....

-De...de szerencsétlen...vagy...-mondta fuldokolva. Megfogtam a fagyiát és a képlébe nyomtam. Úgy nézett ki mint a csoki mikulás.
Löttem rólla egy képpet.