Old Memory-Taekook

0️⃣8️⃣Ritka pillanatok egyike..0️⃣8️⃣

○2019. 09. 19., csütörtök○

Taehyung elaludt az ölemben a film után. Arca a hasam felé néz. Hajába túrva finoman, simogatom, hiszen tudom, hogy szereti és jobban alszik tőle. Feje egyre jobban bújik az ölemhez, ami némi kellemetlenséget okoz, főleg, ha még dörzsöli is. Már sokadjára is megteszi ugyanezt a mozdulatot, így próbálom óvatosan lefejteni buksiját, nem akarom, hogy felébredjen, mert kanos lettem. Halkan lopózom a fürdőbe, becsukva a falapot magam mögött. Mosdókagylót veszem célba, arcmosás megvalósításához. Megnyitom a csapot, elvégezve az előbb említett dolgot, hátha kicsit kitisztul a fejem. Nem így történik. Mély levegőket veszek, közben próbálok a lehető leggusztustalanabb dolgokra gondolni, de egyszerűen nem megy. Nagy sóhajjal hajtom fel az ülőkét a vécén, vizelet ürítés reményében, hátha lelankad. Dolgom végeztével lehúzom, ismét a csaphoz megyek kezet mosni. Nem egészen lett jobb. Hajamba túrva megyek ki a mosdóból. Kanapéra leülök, ahol Taehyung már ül.

-Felkeltettelek?-nézek rá.

-Nem tudom, arra ébredtem fel, hogy nem vagy itt. Hol voltál?

-Mosdóban.

-Oh, értem!-majd fogja magát és vissza fekszik.

-Tae..-szólni szeretnék, hogy ne, inkább feküdjünk el a bútoron, de már késő.

-Világos-kel fel, utána elém térdel.

-Mit csinálsz?!-ijedek meg, közben elkap a szégyenérzet.

-Segítek.

-Nem, nem kell...-mondatom abba marad, mert az előttem térdelő nagyon közel hajolt hozzá.

Felnéz rám, ártatlanul, mintha nem tudná mit hoz ki belőlem tette. Minden erőmet össze kell szednem, hogy ne durvuljak be.

-Taehyung. Most szépen vissza ülsz mellém és nézünk valamit. Ne csinálj olyat, amit megbánsz a jövőben. Hidd el, nem tudod, hogy mennyire be tudnék durvulni most-elsötétült szemekkel vésem agyába szavaimat.

Ignorálva engem útra kelnek ujjai a combomon, lehető leglágyabban érint meg, amit egy remegő levegővétellel reagálok le. Egyre felfele mennek, kikerülve a nemességem, nadrágom korcához tapadnak, amit hirtelen vadul rángat, hogy lehúzza a nadrágom. Elhűlve nézem tettét, teljesen leblokkolva, így ellenkezés nélkül kerül a bokámig a textília. Ismét a combom simogatja ugyanúgy, mint az előbb, annyi különbséggel, hogy az álló tagom felé somfordálnak. Hideg ujjai, forró dorongomon dolgoznak, a bőrt fel-le húzva. Egyik kezével a kanapé háttámlájának nyom, s ráhajol a makkomra hintve rá egy puszit. Ami több követi. Végül már a teteje ajkai közt van. Beljebb engedd, lassan, ízlelgetve, közben tekintetét nem veszi le az enyémről. Annyira ártatlan...
Gondoltam egy pillanatra, amire az egész hosszom benyeli. Ezt egy elhaló nyögéssel díjazom, karom útnak indul, hogy hajába túrhassak. Ujjaimat tincsei közé bújtatom, kicsit megszorítva őket. Lejjebb nyomom, torkáig, majd engedem, hogy feljebb menjen levegőért. Farkamon elkezd bólogatni, amit haját marva tűrök el.
Isteni.
Átveszem az irányítást és vadul dugom forró száját. Taehyung csak hümmögve tűri minden egyes durva mozdulatomat. Combomba markol, ezzel kicsit észhez térítve. Elengedem, így kienged meleg szájából, én pedig csalódott nyögéssel díjazok.

-Azt akarod, hogy megfulladjak?-haragosan juttatja magába a levegőt.

-Ne haragudj! Kárpótollak-felhúzom az ölembe, lágyan ajkaira hajolva.

Kezeim alsónadrágjába kerül, fenekén megállapodva. Nem csinálok semmit, csak ott tartom őket. Taehyung hajamba túrva viszonozza a szenvedéllyel töltött csókunkat. Elválva tőlem nyakamra tapad, erős szívásokat hagyva rajtam. Nyögve markolok gömbjeibe, miközben mozgatom magamon. Ádámcsutkámnál jár, amit óvatosan csíp fogai közé, s megszív. Miután elvál tőle, elfektetem. Lehúzom alsó ruháit, össze fogva tagjainkat húzom a bőrt. Taehyung hangosan nyögve szorít felkaromra.