-Ez nagyon aranyos -mondtam miután felraktam rá a nyakláncot. Utána meg ő rám.
___
-És most mit csinálunk?-kérdeztem. -Hm. Van egy probléma........... Amit meg kell oldani.Úgyhogy gyere.-húzott kifelé. És ismét elhagytuk a házat. Gyalog mentünk. Majd egyszer csak megálltunk. Ott ahol nagyon nem akarok lenni. Na vajon hol? Ott ahonnan jöttem. Ahol Marics Péterék laknak. -De én nem akarom ezt a problémát megoldani.-mondtam. -Törpe, kérlek. Legalább hallgasd meg őket. -nézett rám boci szemekkel. -Jó de csak a te kedvedért.-egyeztem bele. Amint bementünk a nappaliba volt Brúnó meg László. Be vallom hiányoztak. -Halgass meg minket kérlek-mondták egyszerre mire bólintottam. -Nos. Nagyon sajnáljuk amiket tettünk.-kezdte el Brúnó. -Nem akartuk ezt. Peti minden hülyeséget mondott rólad. Úgy gondoltuk, hogy amit összehordott az igaz. Ezért voltunk ilyenek.-folytatta Laci. -De belátjuk hogy nem igaz semmi amit Peti mondott. Csak amire rájottunk addigra késő volt-fejezte be Brúnó. Érdeklődve várták a válaszom. Kicsit gondolkodtam. Odamentem hozzájuk -Megigéritek, hogy többet nem lesz ilyen? -kérdeztem , mire szaporán el kezdtek bólogatni. Megöleltem őket. -Akkor megbocsájtok.-mosolyogtam. Majd vissza mentem Manu mellé. -Mivel nem tudtuk, hogy jossz, nem vettünk semmit. De boldog születésnapot.-mondta Laci miközben vakargatta a tarakóját mind a kettő. -Nem baj. Nekem épp elég hogy újra jóban vagyunk.-mondtam. -El megyek mosdóba.-indultam meg a legközelebbi wc-be, ami jelenleg kb 5 méterre volt onnan ahol álltam. Miután végeztem és épp kezet mostam, benyitott Peti(?) (Ugye két ajtó van, az egyiken ha bemegy ott a mosdokagylo van meg ugye szekrények, ezért azt az ajtót nem szokás zárni, és ha a másikon megy be, ami ugye ebből a mosdokagylos helysegbol nyílik, ott van ahol lehet mosdozni. Ezért azt az ajtót szokás zárni.) -Hát te cica? Hmmmmmmmm-mondta majd neki nyomott a falnak és el kezdett tapizni. -Haggyál -probáltam szabadulni de nem sikerült. Mivel kicsit nyitva hagyta ez a barom az ajtót így a hangom kijuthat. Gondoltam megpróbálok neki mégegyszer szólni. -Kérlek haggyál és ne tapizz! -próbáltam mozgolódni, hogy ne tudjon benyulni a pólóm alá. Hát nem jött ossze. Úgyhogy kiabaltam egyet. -Fiúúúk-mondtam annyira hangosan amennyire csak tudtam. -Ne üvöltözz. -mondta majd még erősebben szorította a bal karom. -Au te barom ez fáj-mondtam ugyanolyan hangosan . Erre szerencsére bejöttek a fiúk . Manuel sikeresen leszedte rólam ezt a vadállatot, illetve adott neki egy jó nagy pofont bal oldalra, utána jobb oldalra és majdnem középre is de Laci leszedte Manuelt Petiről. Péter kiszaladt a srácok meg odajottek hozzám. Manuel rögtön jó szorosan megölelt. -Jól vagy?-kérdezte Laci. -Kicsit fáj a bal karom de egyébként igen-mondtam miközben még jobban Manuelhez bújtam. -Mutasd-engedett el hogy megtudja nézni.-Ez nagyon csúnya. -mondta Manu a csuklómra ahol ott virított Péter kéznyoma. Lemosták hidegvízzel. -Srácok ha nem baj most inkább mennék.-mondtam a földet nézve. -Ha a akarsz maradhatsz-néztem rá gyorsan Manuelre. -Nem maradok. Jövök.-majd átrakta a kezét a vállamon. Útkozben mind a kettőnknek jött egy üzenete. Annyi a lényeg ,hogy koncertet kéne adni a Budapest parkban ma este. Manu 20:00 én meg 21:00. Persze beleegyeztünk. Na szóval. Amint visszatértünk és levettük a cipőnket, Manu nekiállt beszerelni az Xboxot. Miután ez sikerült, ragaszkodott hozzá, hogy játszak vele egy picit. Ezzel persze rendesen elcsesztük az időt. Persze megpróbáltam enni ami máma nem annyira sikerült. Manuel meg konkrétan megette a fél hűtőt xxdd🤣. -Fél óra múlva indulni kell én megyek készülődni. -hagytam ott. Kis gondolkodás után megtaláltam, hogy mit húzok:Persze húztam alá egy rövid nadrágot ami nem látszik ki a szoknya alól.
Sminkemet újra csináltam:
És a hajamat is megcsináltam:Gondolkodtam, hogy milyen cipőt húzzak. Gondoltam húzok magassarkút. Áh ez jó:
Tudok benne járni csak nem szeretek. Mielőtt Manuel elment a turnéra,mindig ő cipelt ha massarkút húztam. Úgyhogy szóltam neki. -Manueeeeeeeel-kiabáltam. -Itt vagyok. Hűha. Nagyon csini vagy de ebben művészet lesz járni. -mondta. Aztán leesett neki. -Értem viszlek-emelt fel majd vitt le a lépcsőn. Csak amikor felemelt újra elkezdtem érezni valamit............. azt a bizsergető érzést. Lehet újra beleszerettem?-gondolkodtam magamban. Lehet, sőt biztos. Miután sikeresen eltemettem magamban azt amin gondolkodtam, már a kocsiban ültünk.(Mivel amég én készültem Manu is elkészült.) -Min godolkodsz ennyire?-kérdezte a sofőr az az Manu. -Semmin.-valaszoltam túl gyorsan. -Illetve azon , hogy nehéz vagyok e - próbáltam terelni a témát. -Nem nem vagy az. Sőt nagyon könnyű vagy... És itt el kezdett magyarázni arról hogy én ne aggódjak mert olyan könnyű vagyok mint egy pihe. Ezt persze nagyon jól esett hallani. Még akkor is mondta amikor kiszálltunk a kocsiból. -Manu. Értem és nagyon aranyos vagy . De most légyszike vigyél mert nekem most nincs kedvem hanyatt esni.-mondtam, mire felkapott menyasszony pózba, és bementünk . Mondjuk egy kis időbe beletelt mire beértünk, mivel volt egy két ember aki akadályozta az utunkat de sebaj.Végül a színpad mögött álltunk meg ahol megtaláltuk azokat az embereket akik szólni fognak majd ha kezdődik.
___
Hello. Vagy máma vagy holnap jön ennek a résznek a folytatása. Írhattam volna tovább ebben a részben is de szerintem ez így eleve picit sok.
__
Köszönöm a sok voteot és a sok megtekintést.
CZYTASZ
"Én komolyan úgy érzem, hogy te lehetnél majd a feleségem"
FanfictionCsak egy fiú lány barátságnak indult.. Csúnya beszéd néha előfordulhat.