- Mentek valahova? - kérdezte Kira az anyjára nézve, majd röhögve megigazította a válláról lecsúszott (illetve általam levett) pántot.
- Igen, megyünk vacsorázni... - pirult el Anna a kellemetlen helyzettől.
- Én is jöhetek?! - kérdezte pofátlanul vigyorogva Kira miközben mélyen a szemembe nézett.
Anna egy pillanatig gondolkodott, de mielőtt kiejthette volna a száján a gondolatát, elintéztem a dolgot.
-Persze! 5 perc múlva indulunk. - néztem le a fiatal lányra lekezelően, és hogy érezze a törődést még az órámat is magam elé emeltem.
-Nem gond. - röhögcsélt és beviharzott a szobájába.
Anna kétségbeesetten rámnézett.
-Bocsi... - suttogta lehangoltan.
-Mikor gondoltált szólni, hogy van egy lányod? - kérdeztem félhangosan nevetve.
Lenézett maga elé, de nem szólalt meg.
-Semmi baj, kedvesnek tűnik... - nyugtattam meg némi szarkasztikus humorral és magamhoz öleltem.
- Mehetünk! - csapta ki az ajtót Kira.
Ahogy kilépett az ajtón, szinte el sem hittem, hogy ugyan az a lány áll előttem. Fekete ruhát viselt pont elég rövid szoknyával ahhoz, hogy nehezen tereljem tovább a tekintetem a kerek combjairól. A pántos ruha kicsit sem fedte el a fent kerekedő formás cicijét és a tökéletes bőrét a mellkasán és a nyakán. Nem tudtam visszafogni magam, ösztönösen végignéztem rajta, amit természetesen észrevett.
- Te vezetsz? - kérdeztem tőle viccesen, próbálva leplezni a tekintetem.
-Igen! - nyúlt a kulcsért, de amikor már összezárta volna a kezét, kikaptam belőle.
-Inkább ne... Van jogsid?
-Még nincs, de nemsokára lesz! Igaz, ANYA?! - kérdezte szemtelenül hangsúlyozva, miközben az anyjára nézett.
-Igen, lehet... na menjünk! - terelte el a szót Anna az újabb kényes témáról.
-Mi a faszért hagyod, hogy így beszéljen veled? - gondoltam magamban, de persze nem mondtam ki, hiszen nem szólhatok bele a nevelésébe.
Ahogy nyikorogva kinyílt a kicsi pirosra festett törött tükrös lift ajtaja, azonnal feltűnt, hogy nehezen fogunk hárman beférni. Belépett Kira pont középre és a falnak támaszkodott, Anna a jobb oldalon tette ugyan ezt, nekem pedig nem sok hely maradt a másik oldalon. Annánál kb az orromig ért, Kira még az államig sem, így a liftben szorongva igen furcsán éreztem magam.
