Amikor hazaértünk, Anna sietve elszaladt a fürdőszobába, én a hálóba indultam, Kira pedig köszönés nélkül a szobájába vonult, de mielőtt még beért volna, elkezdte levenni a ruháját. Ahogy kizipzározta a hátá, a válláról egyből leesett a pánt és gyönyörű bőre láthatóvá vált, majd becsapódott az ajtó mögötte, a meglehetősen élénk fantázira bízva a továbbiakat. Egy pillanatig néztem az ajtót, majd gyorsan fejbevágott a felismerés: "ez a barátnőd lánya baszdmeg, még kislány!" Majd elkezdett vele vitatkozni a férfiasság: "nem is kislány! Csak rá kell nézni és ő is megmondta, ráadásul nagyon tudatosan, felnőttként viselkedik." Bementem a szobába és leültem az ágy szélére és elkezdtem levetkőzni. Mire a boxeremhez értem, nyílt az ajtó és Anna lépett be egy köntösben, amit elkezdett kibontani. Azonnal felpattantam és odaléptem hozzá, a tarkójára raktam a kezem és megcsókoltam. A kezem becsúsztattam az éppen szétnyíló köntöse alá és végigsimítottam a combját. Kétszer belemarkoltam a puha belső combjába, majd ahogy kihúztam a kezem a lábai közül, szándékosan az ujjammal végigsimítottam a nőiességét. Ahogy azt már Kirának is említettem a vacsoránál, nem ez volt az első alkalom, hogy Annával együtt voltam. Egy baj volt csak... Mire a kezem elhagyta a combját, nagyon megkívántam, így elkaptam a nyakát és az ajtófélfához szorítottam.
-Naaa! Tudod hogy nem szeretem ha durva vagy!!! - kapott a kezemhez lehangolóan.
Annának szerintem fogalma sem volt, hogy én mennyire szeretnék vele durva és kíméletlen lenni, megszorítani a nyakát, könyörtelenül lefogni a kezeit és megdugni. Csakhogy ő ezt egyáltalán nem szerette. Ő a lassú, puszilgatós, simogatós szexet szerette és egyáltalán nem élvezte, ha egy kicsit elengedem magam és például a haját húzom. Természetesen jó volt az ő verziója is, de mindig hiányzott számomra valami az egészből.
-Jó, nyugi, vigyázok rád. - csókoltam meg újra.
-Várj egy picit! Kira még ébren van, nem akarom, hogy hallja amit csinálunk.
-Ne már! Nézd meg, itt ÁLLOK készen és pont most akarod abbahagyni?! - mutattam a nadrágomban feszülő férfiasságomra.
- Nem abbahagyni, csak megvárni, amíg elalszik. Pár perc...
- Jó, nem bánom. - törődtem bele a sorsomba.
