Amit írt egyszerre volt hihetetlen és rendkívül izgató. Minden lehetséges válaszára felkészültem lelkileg, amikor elküldtem az üzenetem, csak erre az egyre nem. Úgy döntöttem, felhívom. Ahogy hallgattam a vonalban, hogy csörög a telefon, elgondolkodtam rajta, hogy le kéne raknom, nem igazán tudom mit mondjak neki, de valamiért nem tettem. Hallani akartam a hangját, hallani akartam, ahogy kimondja, hogy hiányzom neki, ahogy kimondja a „combom" szót. Igazából nagyon hiányzott a combjáról a kezem, a szájáról a szám és hogy hozzáérhessek. Idegesítően hosszú ideig csörgött a telefon és túl sokat tudtam közben gondolkodni.
- Hhhhháló? – vette fel a telefont nagyot sóhajtva Kira.
Elképesztően megörültem a hangjának.
- Szia. Komolyan gondoltad amit írtál? – kérdeztem határozottan.
Kínosan hosszú másodpercekig volt csendben.
- Igen. – sóhajtott közben.
- Ha tényleg szeretnéd, holnap is szívesen elmegyek érted, szívesen vagyok veled, de nyilvánvaló okok miatt nem kéne hasonlónak történnie, mint a múltkor. – próbáltam bebiztosítani a helyzetet.
- Igazad van, hiba volt... - motyogta lehangoltan.
- Attól még, hogy vágyunk rá vagy egymásra, nem tehetjük meg, nem csinálhatunk ilyet. Mi lenne, ha csak megtartanánk ezt annak, hogy te maradsz anyád lánya én meg a „mostohaapád"?
Ismét csend következett, majd halk nevetgélés után újra beleszólt a telefonba:
- Jól van apuci...
Én is elkezdtem röhögni.
- Nem kell apucizni, nem úgy értettem, inkább arra gondoltam, hogy olyasmi viszony kéne köztünk. Tudod... határokkal.
- Aha, határokkal! Mindent értek apuci. – nevette el magát újra.
- Na jól van, mostmár ennyi elég volt belőled, holnap megyek érted. Jó éjt.
Nem vártam válaszra, csak leraktam a telefont. Valamiért ott csengett a fülemben, ahogy Kira azt mondja nekem: „apuci". Egyszerre volt furcsa, kislányos és szexi. Nagyon tetszett, hogy így hív, de azért mások előtt nem biztos, hogy örültem volna neki. Elképzeltem, ahogy az autóban felém fordul, felnéz rám és a szemembe mondja, hogy „apuci" elmosolyodik és megcsókolom. Mielőtt felizgultam volna, gyorsan megnyitottam az emailjeimet, hogy eltereljem a gondolataimat.