BLOOD & MOON //18+// Befejezett

7.

/Melody/

Nagyon izgatott voltam. Nem tudom mire számíthatok az este folyamán. Álítólag itt van apa és anya. Alig várom lássam őket. Bár nem sokat fognak most se foglalkozni velem. Mint átlagosan se. Bár sose volt átlagos életem. Mindig is hercegnőnek kezeltek és arra neveltek.  Muszáj vagyok meg felelni az el városoknak. Nincs választásom. Ez a sorsom. Vajon Mr. Cameron milyen lehet. Lehet egy gazdag kövér vén ember.  Ekkor Jacob-ra néztem, s halkan megszólaltam. Miközben a bál terem felé vezetett.
-Mr.Cameron, hogy néz ki?- kérdezem félénken. Erre a bátyám el mosolyodott.
-majd te is meg tudod. Nem sokára a sajat szemeiddel fogod meg tudni milyen is. Annyit el árulok hoyg helyes
- egy öreg vén ember legalább?- kérdeztem fájdalmas neveléssel.  Erre el mosolyodik. De ekkor a bál teremhez értünk. Egyre feszültebb lettem. De vettem egy nagy levegőt. S Lukas ki nyitotta előttem az ajtót.  Majd be léptem rajta Jacob társaságában.  Hirtelen minden szem pár rám szegezödött.  Mindenki el halkult. Ez kínos egy kicsit.  De ismét el indultunk és újra vissza tért a hangulat. De viszont mindenki el állt előlünk. Jacob meg látta apát, a szemem fel csillant. Majd a magasságú cipőben majdnem szaladni kezdtem. Ahogy oda értem anya szája tátva maradt. De meg láttam apám mellett Justin-t is és a fiát. Apa ekkor meg szólalt.
-drága gyönyörű hercegnőm, én kis csillag fényem. -mondta apa, majd szorosan át öleltem és sirni kezdtem. Még szerencse, hogy víz álló. A smink
-annyira örülök, hogy újra látlak titeket.- zokogtam apa karjába, ekkor anya is oda jött.
-kis csillagom, remélem ki bírtad ezekkel.-mosolyogta s magához ölelt. Amit hevesen viszonoztam. Minden féléről beszélgettünk. Elég sokáig beszélgetünk egymással. Majd körbe néztem . Gyönyörű ez a dekoráció. Bordó piros és rózsa arany színben pompázott az egész bál terem. De Justin rontott a hangulaton. Egész végig engem bámult.  Míg apával beszéltem. Apám el ment beszélni egyik ismerőseivel.  Justin vészjósló volt. Majd lassan meg indult felém. Ami nem tetszett. Hátrálni kezdtem. Jacob furcsán nézett rám.  Majd annyira hátráltam, neki mentem valakinek. S rá léptem a lábára.  Meg fordultam, hogy bocsánatot kérjek. Ekkor pedig azzal a bizonyos zöld szempárral találtam szemben magam.  Ami vakítóan ragyogott a fekete ruhája végett.  A lélegzetem is el állt. A titokzatos férfi az. Ekkor kedvesen el mosolyodott. Majd egyik kezét a derekamra tette és teljesen magához húzott. Amivel meg lepett. Egyenesen a szemeimbe nézett. Jacob rám mosolygott majd arrébb ment. Ekkor meg szólalt, olyan mély és markáns  hang. Bele remegett mindenem.
-gyönyörű vagy hercegnőm. -mosolyogta, majd meg puszilta az arcom. Ami nagyon jól esett,  s elég rendesen végig mért a szemeivel. Egy centit se hagyott ki. Majd elismerően mosolygott rám.  Amitől teljesen zavarba jöttem. Ami számára cseppet se unalmas. Elég rendesen élvezte, hogy zavarba hoz.
-köszönöm szépen. Te is jól nézel ki.-mosolyogtam rá. Ekkor a fülemhez hajolt s bele sutogott.  A hideg végig futott a hátamon.  Ahogy forró leheletét éreztem a nyakamon.
-van kedved táncolni velem?- kérdezte érdeklődve, s a tekintetünk ismet egybe forrt.  Annyira tetszik a szeme.  Mély zöld. Amiben van egy kis kékes árnyalat.
Én csak zavarba esetten mosolyogtam rá.  Ekkor magabiztosan el mosolyodott. S rám kacsintott. Amitől el pirult mindenem. Amit nagyon élvezett. S ismét nyújtani kezdte felém a kezét.  Ekkor apám és nagy bátyám rám ordítottak.
-Nem Mel! Nem mehetsz vele sehova! Ezzel a fickónak nem! -kiabálta apám
-mióta fontos nektek, hogy én kivel vagyok?- kérdeztem határozottan.  Egy kis éllel a hangomba.  Apa szigorúan nézett rám.  Ami nem izgatott. Már meg szoktam. Így le pereg rólam.
-azt mondtam nem mehetsz vele sehova!! Ez a vég szavam! Ne merészelj el menni vele!!- morogta Justin
-nem izgat, hogy mit engedsz és mit nem! Hidegen hagy te barom! Semmi közötök hozzá! Ha úgy tartja kedvem még az ágyába is vele megyek!! -morogtam oda neki. Utálom teljes szívemből. Ekkor meg szólalt a meg mentőm. De közben alattomosan végig mért. Ekkor jutott eszembe, hogy mit is mondtam az ímént. Majd teljesen el vörösödtem zavaromba.  Amit egy alattomos mosollyal díjazott.
-a hercegnő el jön velem táncolni! S ha valaki meg meri akadályozni. Annak ki tépem a rohadt torkát!- morogta rideg hangon. 
-menj csak hugi.- mondta Jacob. Amit egy hálás mosollyal díjaztam. Ekkor Ő ismét a kezét nyújtotta. De apám ordított, hogy ne merjem. Majd egyenesen a szemeimbe nézett.  Olyan lágy tekintete van.  El olvadok. Ekkor el mosolyodtam.  S a kezemet az övébe raktam. Amit hirtelen meg fogott. De azzal a lendülettel magához húzott.