-𝘾𝙝𝙖𝙧𝙡𝙚𝙨 𝙇𝙚𝙘𝙡𝙚𝙧𝙘 𝙛𝙛.-
•𝐋𝐚𝐮𝐫𝐚 𝐀𝐮𝐫𝐨𝐫𝐚 𝐌𝐨𝐥𝐥𝐚𝐫𝐝 egy súlyos betegségben szenved, de ezt a "titkot" csak a közeli család tudja. Ezt a szívbetegséget a nagymamájától örökölte, a lány nagy örömére. Mindig próbált teljes éle...
A hangos telefonom keltett reggel, aminek nem igazán örültem. Csoda, hogy a szomszédok nem kopogtattak. Elnyúltam az éjjeliszekrény felé és kitapogatva elvettem a telefonom. Nagy nehezen kinyitottam a szemem és Max neve virított a képernyőn. Felvettem a telefont és csukott szemmel tettem a fülemhez.
-Jó reggelt Max! -köszöntem elsőnek.
-Inkább jó napot. Tudod te mennyi az idő? -kérdezte nevetve.
-Nem. -válaszoltam ásítva.
-Lassan délután negyed három lesz. -erre a mondatra kipattantak a szemeim és én is leellenőriztem az időt. És tényleg annyi volt.
-Basszus, én rohadtul elkéstem a munkámból. -mondtam elhalt hangon. Ha Max nem kelt fel, talán átaludtam volna az egész napot.
-Jó reggelt álomszuszék! -hallottam meg Max nevetését a telefonból.
-Ha most nem keltesz fel engem Verstappen, én átalszom a napot. -dőltem vissza az ágyamba. Ma már inkább be se megyek.
-Tudom milyen fáradékony vagy. Szólj a főnöködnek, hogy nem mész be. -szinte láttam a szemeim előtt, ahogy megrántotta a vállát.
-Olvasol a gondolataimba Verstappen! -mondtam neki álmosan.
-Hát persze. Hiszen lassan 3 éve barátok vagyunk, és imádsz. -jelentette ki magabiztosan.
-Az utolsó szóval nem értek egyet, de amúgy korrekt. -mondtam szarkasztikusan.
-Tudom, hogy imádsz. Hiába tagadod. -mondta és hallottam hangján, hogy mosolyog.
-És még szerény is vagy. -forgattam meg játékosan a szemeim. -Én leteszlek, mert egy csomó dolgom van még. -sóhajtottam egyet.
-Jól van, akkor hagylak. Majd később beszélünk. Szia Lau! -köszönt el.
-Szia Max. -tettem le végül a hívást.
A telefonomat visszatettem az éjjeli szekrényre és visszadőltem a párnáim közé. Vettem egy nagy levegőt és azt szépen lassan fújtam ki. Megdörzsöltem a kezemmel az arcom, hogy egy kicsit felébredjek. Végül nagy nehezen kikeltem az ágyból és a mamuszomba bújva mentem ki a szobából. Egyből a konyhába vettem az irányt, hogy az életmentő kávémat elfogyasszam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mivel ma úgyse megyek be dolgozni, elmegyek lovagolni. Felvettem a lovaglós ruhámat és a kellő dolgokat eltettem a táskámba. A kocsiba leraktam magam mellé a táskám és gyújtást adtam a kocsinak.
A parkolóba leállítottam az autóm, és egyből a nyergesbe vettem az irányt. Libertet megszeretgettem és csutakolás és felnyergelés után, felültem rá. Ma csak a pályára gondoltam kimenni, mivel az idő is szelesebb és hűvösebb. Mentem pár bemelegítő kört, és után elkezdtem ügetni és vágtázni. Készítettem magamnak pár ugratót, amin minden át tudtam ugrani, kisebb-nagyobb hibákkal.
