A Főnököm

5

Reggel a padlón ébredtem. Nehezen feltornáztam magam, nagyon fájt mindenem, de kifejezetten az oldalam,
Be mentem a fürdőbe és lezuhanyoztam, kék foltok voltak rajtam. Soha nem emelt rám kezet, tegnap estig, és ha velem meg tette, lehet anyát is meg kereste.

Már a kocsiban ültem és a munkahelyemre tartottam befelé, közben anyát hívtam akit nehezen de el is értem végül.

- Szia kicsim, hogy hogy ilyen korán hívsz? - hallom meg anya lágy hangját.

- Szia anya. Apa a városban van. - mondom neki.

- Tessék? - kérdezi, a hangja azonnal aggódó és ijedt lesz.

- Itt van Mr.Screw és ő partner akarnak lenni, ha az lesz itt fog maradni, anya én nem akarom. - mondom szomorúan.

- Kicsim, nem tudsz tenni valamit? - kérdezi.

- Nem mert Mr.Screw csak azt látja hogy rosszban vagyunk, irritáljuk egymást, de nem tud semmit és most hogy állhatnék elé azzal hogy nem akarom. - magyaráztam.

- Kicsim, történt valami? Olyan más a hangod. - mondja anya.

- Bántott. - ejtettem ki nehezen ezt az egy szót.

- Tessék? - kérdez vissza.
- Beszélek vele, fel hívom, hátha tudok hatni rá. - mondta anya.

- De ha bántani fog...- kezdtem.

- Ha meg teszi, teszek róla hogy ne legyen tovább semmilyen élete. - jelenti ki anya.

- Jól van, de nekem most mennem kell, meg érkeztem. - mondtam.

- Rendben van kicsim, jó munkát. - mondta anya, nem mondom el neki mennyire bántott, majd el múlik..remélem.

- Köszönöm. - ez után le is tettem a telefont.

Lassan be sétáltam az épületbe, majd a lifttel fel mentem az irodába. Szerencsére még csak Mr.Screw volt bent.

- Jó reggelt. - köszöntem.

- Jó reggelt. - köszön vissza.

A legrosszabb hogy még akkor is fáj az oldalam ha levegőt veszek.

Miután apám is meg érkezett lassan telt a nap, ők a tárgyalásra készültek illetve beszélték át mi is legyen a terv, én pedig a papír munkát intéztem mint mindig, míg be nem futott egy Email.

: Tisztelt Partnerünk, én a Hilton&Haller vezér igazgatója vagyok. Azért keresem önöket mert egyeztetni szeretnék egy időpontot, ahol vendégül látom Mr.Screwet és magát is, részemről ez fontos ügy lenne, kérem keressen meg amint tud. - olvastam el az üzenetet.

- Mr.Screw. - szólítottam meg főnököm.

- Igen? - kérdezi.

- Át küldök egy Emailt, fontos lenne, kérem nézze meg. - mondom majd át küldtem az Emailt amit ő meg is nyitott.

- Kérdezze meg mikorra tervez időpontot?. - mondja, nem véletlen nem mondtam apám előtt, ez a cég nagy, ha meg tudja hogy van belőle profitja Mr.Screw-nek, akarni fog belőle, ismerem, egyel több oka lenne.

- Rendben. - feleltem majd gépelni kezdtem. Nem soká jött is a válasz.
- Ma délutánra gondolta. - mondom mire bólint egyet.

- Rendben akkor 5 után oda megyünk. - jelenti ki. Én pedig legépelem a választ.

Miután el telt a nap még nem mehettem haza emiatt a megbeszélés miatt vagy tudom is én mi lesz most. Így oda mentünk Mr.Screw el.

- Mért nem mondta el maga hogy ki irt? - kérdezi meg a főnököm.

- Nem bízom benne.- mondtam.

- Mi van ha meg változott azóta? - kérdezi.

- Higgye el, nem tette, sosem fog meg változni, bármennyire is szeretném. - mondtam elgondolkodva.

- Skyler, ha egy kicsit is úgy érzi hogy veszélyezteti az apja a céget, ugye el mondaná? - Teszi fel a kérdést ami miatt görcsbe rándul a gyomrom.

- Természetesen, nincs okom hazudni. - Válaszoltam rezzenéstelen arcal.

- Rendben. - Bólintott egyet, hitt nekem, de rosszul éreztem magam, bízik bennem és nem mondom el, de valamiért érzem hogy nem tehetem, várnom kell egy kicsit.

- Ha feszélyezett az apja társaságában akkor az a munka rovására fog menni, ha esetlegesen másképp nem megy zárja ki. - magyaráz, de egyszerű az ő szájából.

- Igyekszem. - Feleltem.

Meg érkezve a helyszínre be kísértek minket majd egy tárgyaló terembe kellett mennünk, ott volt három férfi, be menve le ültünk.

- Örülök hogy sikerült el jönni. - mondja a férfi akit személy szerint Kliftonnak hívtak.

- Mi örülünk a meg keresésnek. Miről lenne szó? - érdeklődik a főnököm.

- Arról hogyha le folyik két nap múlva a tárgyalás amiről mi már szót ejtettünk és Grevs cége a partnere lesz. Akkor a lánya át mehetne az apja mellé maga mellé pedig be küldeném az egyik fejlesztett emberem, és mivel a kislány nagyon jó abban amit csinál így sokkal hatékonyabbak lennénk. - magyaráz a férfi.

A főnököm rám pillant és a reakcióm várja.

- Ki zárt. - vágom rá.

- Ugyan már, ez egy jó lehtőség. - mondja a férfi.

- Nem akarok tiszteletlen lenni, de nem véletlenül nem vagyok az ő cégénél, és szeretném ha ez így is maradna. Tudom hogy ez fontos mindenki számára, de nekem is fontos a saját magam élete, és nem szeretném fel borítani azt ami most a helyén van, túl jól ismerem ahhoz hogy tudjam nem jönnénk ki jól, sem rövid távon sem pedig hosszú távon.- Magyaráztam el nekik, de eléggé feszült lettem a végére.
*
*
Mikor a főnököm ki ért meg állt mellettem.

- Magyarázatot várok. - jelenti ki.

- Mégis mire? - kérdezem meg.

- Például az előbbi viselkedése okára Vagy arra hogy mért remeg úgy mint akit kergettek. - sorolja az érveket és rá nézve nem tudtam mit mondjak, hogy az apám bántott? Hogy azóta is fizikai fájdalmat érzek ha levegőt veszek? Hogy rettegek vele maradni? Mit mondhattam volna? Hisz nem is ismerem.
- Tudja ezért most ki is tehetném, de túl jól végzi a munkáját, szóval szedje össze magát. - jelenti ki még mindig a szemembe nézve.
- Menjünk. - mondja majd a kocsihoz lépett, ahogy én is felé léptem meg szédültem, így belé kapaszkodtam.

- Jól van? - kérdezi.

- Igen, csak megszédültem egy kicsit. - mondtam, s miután újra stabil voltam ,be ülve a kocsiba egészen hazáig vitt el.

Ahogy le parkolt a ház előtt kezembe vettem a kis táskámat és ki nyitottam a kocsi ajtaját is.

- Köszönöm hogy haza hozott, Jó éjszakát. - Köszöntem el.

- Magának is. - Mondta majd miután ki szálltam el ment.

Ahogy be értem a lakásba fel oltottam a villanyt, a dohányzó asztalon volt egy kis papír, oda mentem és a kezembe vettem azt.

Remélem még nem mondtad el neki, ha igen arról tudni fogok, mert valószínűleg meg szüntetne velem minden további kapcsolatot, tehát ha még nem mondtad el ne is tedd, mert ha mégis azt az anyád bánja, és hidd el nekem alapos leszek, senki nem tudja meg, kivéve téged.

ijedten olvastam a papírra irt szavakat, és gondolom mondanom sem kell hogy mennyire nehezen aludtam el mindezek után, gondoltam hogy fel hívom anyát hogy jó van e de valószínűleg már alszik igy hagytam.