A Főnököm

20

Másnap reggel fel kelve jó illatokra ébredtem, Merdok még mellettem aludt ezért nem keltettem fel, bele bújtattam a lábamat a Merdok anyukájától kapott mamuszomba majd fel vettem Merdok egyik melegítőjét, vagyis gondolom az övé lehetett még régebben mert az ő gardróbjában volt, ezután le mentem a konyhába meg nézni mi készül.

- Jó reggelt. - Köszöntem kedvesen.

- Jó reggelt kedvesem, jól aludtál?- Kérdezi mosolyogva.

- Jól, köszönöm- Mosolyogtam vissza én is. 

- Kérsz reggelit? Amerikai palacsintát sütöttem. - Kérdezi meg.

- Igen. Nagyon jó illata van. - Dicsértem. Ezután nem sokkal elém tette az ennivalót amit meg is köszöntem.

- Kérdezhetek valamit? - Néz rám.

- Persze. - Nézek fel rá.

- Szereted a fiamat? - Kérdezi meg, le teszem a villámat majd szembe nézek vele és úgy beszélek.

Merdok : 

Reggel ahogy felébredek egyedül találom magamat a szobában, jó illatok terjengenek a lakásban így le megyek, Sky is biztosan ott van, ahogy lefelé haladok el kapok egy beszélgetést anyám és közötte.

- Kérdezhetek valamit? - Hallom anyám hangját.

- Persze. - Válaszol kedvesen.

- Szereted a fiamat? - Kérdezi meg anya rögtön.

- Szeretem,  mindig elveszett voltam, sosem találtam olyas valakit akit el tudtam volna képzelni magam mellett....de ő más..és nem csak azért mert meg mentette az életemet, hanem mindenért amit tett, sosem éreztem ennyire magam mellett senkit amennyire őt, és szükségem van rá, és azt hiszem neki is rám, és remélem hogy vagyok olyan jó és tudok annyit nyújtani amire neki is szüksége van. - Mondta anyának mire anya arcára mosoly szökött az én szívembe pedig melegség.

Ez a lány...sosem szabad elveszítenem, ő egy kincs, egy ég kő, ö minden, és talán ideje hagynom kellene megfogalmazódni magamban, azt hogy mennyire is szeretem, hogy mennyire is kellett nekem, hogy mennyire is szükségem volt és van rá.

Ez után én is be léptem a konyhába, mire Skyler mosolyogva nézett rám.

- Jó reggelt. - Köszöntem.

- Jó reggelt. - Köszöntek ők is.

Miután meg reggelizünk, gondoltam el viszem Skylert sétálni, voltak helyek amiket szerettem és szívesen meg mutattam volna neki hogy hol is nőttem fel igazából. 

Skyler örült neki hogy meg nézzük a várost így nem sokkal azután hogy meg említettem neki a dolgot már fel öltözve állt előttem és izgatottan várta hogy el induljunk.

Ahogy el indultunk, először a közeli parkba vittem, itt voltak padok, szépen le vágott növényzet és volt a part közepén egy nagy szökőkút ami minden féle formában lőtte a vizet és színes fényei voltak.

- Azta, ez nagyon szép. - Mondja ámulatba esve.

Le ültünk egy padra és onnan néztük a szép látványt, vagyis Sky, én leginkább őt néztem, olyan gyermeki volt ahogyan csodálta, mintha most látna ilyet először, ezen el mosolyodtam.

Nem sokkal ezután tovább sétáltunk, el vittem a régi gördeszka parkba ahová deszkázni jártunk a fiúkkal.

- Ugyan olyan mint amire emlékeztem, igaz már kopottab és elhagyatottabb mint azelőtt. - Mondom ki a fejemben fel merülő gondolataimat.