A Főnököm

19

Ahogy kocsiba ültünk el is indultunk.
Merdok nagyon feszült volt, ideges zaklatott, nem tudtam mivel tudnám egy kicsit meg nyugtatni, de valószínűleg semmivel  hisz ha nekem lenne egy család tagom ilyen helyzetbe én sem tudnék nyugodt maradni.

Ezért inkább csak a sebválton levő kezére tettem az enyémet, oda pillantott majd egy halvány mosolyt ejtett felém, meg cserélte a  kezeinket, így könnyebb volt neki váltani.

- Nem mondta el mi történt? - Kérdezem meg óvatosan.

- Nem, csak annyit hogy kórházban van. - Mondta egy nagy sóhaj kíséretében.

- Nem lesz baj. - Néztem rá mire ő is rám pillantott.

- Remélem. - mondta, majd innen megint csendes volt az út.

Ahogy oda értünk a kórházba meg állította a motort majd ki szálltunk a kocsiból gyors léptekkel mentünk be az épületbe majd jeleztük a recepción hogy kihez kívánunk be menni, ahogy el mondták hogy a második emeleti 5 kórteremben van, azonnal oda mentünk, ahogy oda értünk meg láttuk a keserűen síró anyukát.

- Anya..- Ölelte meg Merdok az anyukáját.

- Ő ki ? - Pillant fel rám az anyuka miután észre veszi hogy én is ott vagyok.

- A barátnőm. - Mondja ki mire nagyot dobban a szívem a helyzet ellenére is.

- Skyler Grews. - Köszönök egy kis mosollyal.

- Daniela Srew. - Nyújtott kezet ő is majd meg is ölelt. - Sajnálom hogy így találkozunk. - Mondta.

- Anya mi történt? - Kérdezi Merdok.

- Nem tudom fiam, csak roszul lett, hívtuk a mentőket, de azóta sem mondtak semmit, szóval várunk. - Mondta az anyja, ahogy látom Merdok ot eléggé meg viseli a helyzet, ami nem meglepő, de biztos vagyok benne hogy nagyon jó kapcsolatban álltak.

Én el mentem 3 kv ért, mikor vissza értem két széken ültek és mindketten megtörtnek tünetek, amikor oda adtam nekik a kvt hálásan néztek rám, szükségük volt erre, le ültem Merdok mellé.

Hirtelen ki jött egy orvos, elég sietős léptekkel közeledett felénk.
- Daniela Screw? - Néz Merdok anyjára.

- Igen én vagyok. - Mondja.

- Jöjjön velem kérem. - Mondta majd el siettek. Hát ennél nyugtalanítóbb már nem igazán lehetett volna.

Át karoltam a mellettem helyet foglaló férfit aki már szemmel láthatóan nem volt túl jól  szerintem a leghosszabb forgatókönyv íródott meg éppen a fejében.

Amikor vissza jött az anyuka ,kicsit megkönnyebbültnek tűnt.

- Azt mondják hogy cukor beteg, azért volt rosszul és azért ájult el mert le esett a vér cukor szintje, inzulinozni kellesz de rendben lesz. - Mondta el mire mind ketten megkönnyebbültünk hogy nincs nagyobb baj.

- És mit mondanak bent kell maradnia? - Kérdezi Merdok.

- Igen, 1 hétig, ha minden rendben akkor haza jöhet. - Mondta az anyukája.

- Akkor ha nem bánod veled maradnánk. - Mondta Merdok.

- Dehogy is fiam, örülök hogy látlak titeket. - Mondta kedvesen a nő.

- Gyere anya akkor menjünk haza, holnap pedig vissza jövünk. - Mondta Merdok így mind meg indultunk a kijárat felé. 

Ahogy be ültünk a kocsiba csend telepedett ránk, azt hiszem fáradtak voltak mind ketten, biztos vagyok benne hogy lelkileg ez nagyon megterhelő tud lenni, és abban is hogy most nyugalomra lesz szükségük.