Behind The Mask

6. fejezet

6.
"Édes istenem."
Morogtam miközben Peti folyton húzkodta a hajamat. A vörös festék a frissen kiszőkített hajamon élénken mutatott, pont íllett a szememhez. Pet kezei tiszta vörösek voltak a festék miatt, és még az orrára is került belőle.
"Hogy került a festék az orrodra?"
Röhögtem egy kicsit.
"Hallod fogalmam sincs, de van egy olyan érzésem egy hétig ott marad."
Röhögte Peti, és tovább festette meg húzkodta a hajam.
"Az biztos."
Mosolyogtam majd belenéztem a tükörbe.
"Mit fognak ehhez a többiek szólni, Lóci és Oszkár fog a legjobban kiakadni, van egy olyan érzésem. Lóci megkérdezi mi a faszt csináltál, Oszkár be fog fosni, ha meglátja."
Mondta Peti miközben egy műanyag zacskót húzott a hajamra, hogy ne kenjem össze a piros festékkel a mindenséget is.
A telefonom csipogni kezdett, és a képernyőn felvillant Rajmund neve.
"Próba holnap."
Írta nekem, amire én egyszerre forgattam a szemem, és örültem is.
"Miért forgatod arra s szemed?"
Kérdezte egy apró vigyorral, Peti, majd levette a retkes műanyag kesztyűjét.
"Ott lesz Andris."
Morogtam kedvetlenül.
"Nem kedveled?"
Szaladtak fel a szemöldökei egészen a homloka közepéig.
"Nem az, hanem nem tudok hozzá közelebb kerülni, ami viszont nagyon irritál..."
Mondtam kicsit szomorúan Petinek, aki egy megértő mosolyt adott nekem.
"Nem Lóci tetszett neked még múlt hónapban?"
Kérdezte egy hatalmas vigyorral.
"KUSS!"
Kiáltottam egy pirrel az arcomon, és a fejemet a tenyereimbe temettem.
"Megértem ha tetszett, jó kani."
"És te nem Oszkárral jársz?!"
Kérdeztem vissza hangosan, majd hangosan röhögni kezdtem.
"Oké, Lóci még mindig tetszik egy kicsit tetszik, de neki a Csenge tetszik ezért ő felejtős. Andris meg, jól néz ki..."
Mondtam ahogy egy kicsit elmosolyodtam, és az arcom azonnal csupa vörös lett.
"Ojajj!"
Jelentette ki Peti, és megmosta a kezét, mivel tiszta festék lett még a kesztyűn keresztül is.
"Nem vagyok belé szerelmes, oké?"
Próbáltam elrejteni a pirulást a képemen, de Peti már így is úgy is meglátta.
"Persze persze."

"Imádom!"
Jelentettem ki amikor haj mosás után megszáradt a hajam, és láttam, hogy milyen színű lett.
Az eredeti barna hajszínemet egész jól befogta egy sötét vörös színre.
"Igazi fodrász vagy."
Mondtam miközben megveregettem Peti vállát.
"Igen, természetesen."
Jelentette ki Peti magabiztosan.
Mind a ketten az ajtó felé kaptuk a fejünket amikor megszólalt a csengő, nem is egyszer.
"Ez ki a fasz?"
Kérdeztem Petitől, és a bejárati ajtó felé vettem az irányt. Rátettem a kilincsre a kezem, és kinyitottam, csak azért, hogy Oszkár és Lóci nézzen velem szembe. Oszkár szemei tágra nyíltak, és az álla egyenesen mélyebbre esett mint a csatornák. Lóci azonnal elkezdett vigyorogni, majd hangosan vihogni, de annyira, hogy már szinte pofára esett.
"Neked még mi van a fejeden???"
Kérdezte anyukás hangon Oszkár, majd belépett az ajtón, Lóci pofájába vágva azt. Lóci leesett a teraszról ésés még hangosabban kezdett vihogni.
"Ez egy barom."
Sóhajtotta Peti, majd Oszkárt egy gyengéd csókkal köszöntötte, minket következtében Oszkár a testéhez szorította Petit, és egy mosollyal vissza csókolt.
Amíg ők ott elvoltak, én felsegítettem Lócit a lépcsőn.
"Mivan, ennyire szar lett?"
Kérdeztem aggódva, ahogy Lóci még mindig nem bírta befejezni a nyerítést.
"Nem- deho-"
Próbálta a mondatokat formálni de folyton röhögött.
"Csak nem számítottál rá?"
Kérdeztem unottan, majd egyszerűen elsétáltam. Ránéztem Oszkárra, aki nekem nyomott egy lenéző pillantást, de láttam, hogy a tekintete mögött tetszik neki az új kinézetem.
"Amúgy...nem olyan rossz."
Válaszolta kedvetlenül, csak azért, mert Peti a hátára vágott egy hatalmasat.
Bementem a szobámba, és láttam, hogy egy ismeretlen számtól kaptam üzenetet.
"Szia, Andris vagyok."
A mellkasomban szinte kihagyott egy ütést a szívem amikor megláttam az üzenetet. Mit akar? Miért nekem írt? Miért írt egyáltalán?
Oké Lili nyugi, megoldod.
"Szia, mit szeretnél?"
Írtam neki vissza idegesen, a kezeim remegtek, a szívem majd kiugrott a helyéről, és nem tudtam egyenletesen levegőt venni.
"Jól vagy?"
A szívem egyenesen leesett q gyomromig, ami egyből görcsölni kezdett. Észre vette múltkor a sebet a fejemen? Látta hogy furán viselkedek? Meglátta a vonalkódot a karomon?
Minden lehetséges opció átfutott az agyamon, amikor végre vissza írtam neki.
"Persze, jól vagyok, miért kérdezed?"
"Tele vagy lila foltokkal, és mindig amikor felemelem a kezemet valamiért összerezzensz, és megijedsz. Ez nem normális."
Ez volt az az üzenet, ahol rámjött az izgalom, a sírhatnék, a méreg, és a kérdések az agyamban.
"Oh..."
Írtam vissza az egy szavas válasz, mert teljesen lesokkolódtam.
"Tudom, hogy nem ismersz engem annyira mint például Oszkárt vagy Lócit, de nekem bármit elmondhatsz..."
Válaszolta, és tudtam, hogy már ő is a könnyeivel küszködött.
Honnan tudta?