14.Fejezet

571 15 2
                                    

Helena

2 évvel később

Ujjai végig simítanak combom felső részén. A sima ujjak megállapodnak egy régi csikk sebhelyemen. Kék szeme felpillant rám. Szemöldökét felhúzza egészen homloka közepére. Mosolya viszont egy centit sem halványult. Sima baba arcú férfi kíváncsian keresi a tekintetemet. A fém keretű ablakon nézek le Moszkva nyüzsgő utcájára. Innen fentről az emberek szorgos kis hangyáknak tűnnek, akik cipelik a moly kaptárba királynőjének a kis morzsáikat. Annyi különbséggel, hogy a hangyákkal ellentétben az emberek nem morzsákat hordanak a vállukon, hanem a bűnös vágyaikat. Mindegyik reménykedik valamiben, és keményen megdolgoznak azért, hogy elérjék legtitkosabb vágyaikat.

-Ezt hol szerezted?-Egy rozoga nyikorgó bordó színű kanapén ülök sötét kék fehér neműben. A csipkés melltartó és tanga bugyimat éppen felkaptam a durva szex után. Kezemben egy égő cigaretta. A számba veszem mélyen letüdőzöm és kifújom. Kanapé karfájának támaszkodva cigizek. Már a végét szippantottam el. A bútor hatánál egy mini gardróbos szekrény van már egészen kopottas állapotban, rajta a hamu tartóval, abba elnyomom a cigit. És végül rá pillanatok félvállról a srácra.

-Egy boros pincében. Miért nem tetszik?-Megvetően kérdeztem vissza tőle.

-De, de nagyon is.-Hazudja, hogy fenntartsa a látszatot. Az ujjai közé akar engem csavarni, ahogy a combommal csinálta. Már rég nem dőlök be az ilyen mézes mázos szavaknak. Van gerincem és tartásom.

-Szóval tetszik a sebem. Akkor gondolom az is tetszik, hogy fájdalmat okoztak vele nekem. Igazam van?-A szőke hajú fiú, úgy megrémült ettől, hogy csoda, hogy nem szarta rögtön össze magát. Félelem. Mintha azt mondtam volna neki, hogy kinyírom a kölyök kutyáját.

-Á, nem, nem úgy értettem...

-Igen mindjárt gondoltam.-Vágtam az szavába. Megkímélem és persze magamat is az unalmas magyarázkodásától.

Felálltam és egyből megéreztem a szextől való izzadság és az ondó bűzölgő szagát. A földön kiürült alkoholos poharak. Tegnap este kicsit becsintettem. Nem szokásom, viszont mentségemre szóljon, hogy orosz vagyok. A véremben van. És amúgy is kikellett engednem a gőzt. A közelgő választások miatt a politikusok azzal kampányolnak, hogy felszámolják a bűnözést. Szó szerint a drogokkal, az illegális klubokkal és a pedofíliával. Mindközben ők teljesen nyugodtan járnak az én klubjaimba drogot fogyasztani fiatal feszes ribanc tizenéves picsákról, és még mindehhez jó pofát vágni. Ez minden energiámat felemésztette főleg most, hogy Szergej bácsi újra betegeskedik. Lassan hetven és a bizniszt olyan személyre akarja bízni akinek van esze és ereje kézben tartani. A munka lett a mindenem mióta a szüleim magamra hagytak. Szergej bácsi az alapoktól indulva tanított meg mindenre. A vadászatra. Azt a sebemet is amiről az imént kérdezett a pasi azt is ő csinálta. Azt mondta, hogy megkell tapasztaljam miken mennek át nap mint nap azok a nők akiket áruba bocsátok, a nemi részt leszámítva. Viktor megtiltotta, hogy egyetlen férfi is egy ujjal is megérintsen. Ez a megállapodás született Viktor és Szergej bácsi között. Viktor kint Amerikában tartja fent a hatalmát Szergejnek, és ez volt az egyetlen feltétele a távollétért. "Megvéded őt bármibe is kerüljön." Hirtelen olyan fontossá váltam a számára.

-Nem maradsz még egy kicsit?-Kérdezi a pasas akinek a nevére sem emlékszem. Begomboltam a magas derekú fekete szárú nadrágomat és magamra húztam a lámpás ujjú szatén pávakék színű blúzomat. Most jön a lekoptatás.

Before Where stories live. Discover now