25.Fejezet

440 21 0
                                    

Viktor

Van úgy, hogy sok minden elbaszódhat. Nos ez a minden, a konkrét minden. Sikerült ugyan elslisszolni-politsiya-rendőrség- elől, de a gyilkos nyomára sem akadtunk még eddig. A gond a csőstül jön. A vezérek a híradóból megtudták Agafon halálnak körülményeit. (Szép a tudatlanság.) A teljesen sztorit egyikük se derítette még ki, erről én gondoskodtam, viszont valószínű nem Belov fog idő előtt meghalni, ha a gyilkoson múlik. Nekem ehhez is lesz egykét szavam és pár éles késem.

A dolgok mostanában nem nagyon akarnak össze jönni nekem. A vezetők kételkednek, az olasz banda háborúk miatt, és a legrosszabb az egészben az, hogy Helenával három hete csak futólag találkoztam. Mindinkább volt valami életbe vágóan fontos elintézendő dolgom, és persze neki is. Helena nem egyszerű szerető volt aki akkor és úgy ugrik ahogy én fütyölők neki. Illegális üzlet asszony könyörtelen, veszélyes és szexi tulajdonságokkal.



***




-Szeretném, ha megkettöznéd az őrséget a birtokon.-Mellettem suhanó Alexander, valahogy ma egészen fáradt. Végül is gyilkos vagy gyilkosok után nyomozni, a maffia főnökök biztonsági intézkedéseit, (kamera, biztonsági őrök fiszem-faszom dolgok felállítása és szigorú átvilágítása) nem nagy cucc. Lenne ha az embernek nem lenne felesége és két lánya. Emiatt is sokszor van bűn tudatom elrángatni a barátomat a családjától.

-Nem hiszen, hogy ti lennétek a célpontjai.-Azért eléggé bizonytalan volt ez a kijelentés.-De tudom, hogy nem magad miatt kéred ezt.-Fáj beismerni, de ez így igaz. Haja szála sem görbülhet neki.

-Gondolom azóta sincs semmi...-Elérkeztünk egy bizonyos szoba elé. Tárva nyitva volt. Innen is láttam hófehér bőrét, arany szőke haját és azokat a harapni való ajkakat, amik az enyémtől véresek lennének. Mondjuk mostanában annyira sem volt időm, hogy lássam őket szét nyílni amikor beszél. Hiányzott a látvány.

-Tű a széna kazalban, de legalább a kazal megvan. Van pár ember és helyszín amin eltudok indulni.-Pillantott be ő is. A jobb szemem majd ki ugrik a helyéről, hogy a látó szögemben maradjon.

-Foglalkozom ezzel én. Neked ennél sokkal fontosabb dolog is akad.-Azokkal lenni akiket szeretsz. Nem mondtam ki Alexander ennek ellenére érezte mire utalok. Ő megteheti. Őt nem húzza vissza egy árnyék, mint engem vagy, mint Helenát. Az a remény ami kezd lassan elpárologni, mint meleg nyári napon a víz, hogy egyszer lesz egy gyűlölet mentes békés percünk együtt.
Helenával éppen valami fickó társalog, valamilyen lányról. De ismerős nekem ez a férfi. Mikor Helena motorra ült? Emlékszem már vele beszélgetett Messenger-en.

-Készülj fel azért.-Vetettem végül oda, de igazából már én magam sem figyeltem arra, hogy a levegőnek beszélek. Alexander hűlt helye van már csak mellettem.

🩸

Macska léptekkel közelebb férkőztem, az ajtó félfához dőlve rejtve maradtam előlük, nyugodtan hallgatódzhatok.

-A szobalányok segítőkészek lesznek vele.-Artur kezében még ott van az a véres kés, ami gondolom jó pár nyakat járt már meg. Ez a srác komorabban öltözködik, mint az Emo-sok és fehérebb a bőre a frissen esett hónál. A hangja is pont olyan, mint a kinézete rekedt és egyből elmegy az embernek még az élet kedve is.

Before Where stories live. Discover now