Asszem elásom magam a hátsó kertben, ha ma este kínos helyzetbe hoz.
Joogi Szemszöge
Ahogy meghallottam Jun hangját, enyhe szívrohamot kaptam. Mindent tökéletesre kellett összehoznom, mert mégis csak Jun-ről beszélünk. Már akkor elkezdtem összekészíteni mindent a vacsorára, mikor az apja említette, hogy ma este átjön beszélgetni és vacsorázni, szóval ez alkalommal kicsíptem magam és a hajamat is beállítottam, hogy minden tökéletes legyen. Aztán mikor megláttam, levakarhatatlan lett a mosoly arcomon. Ez után anya elkezdett minket bemutatni egymásnak, de itt muszáj volt közbeszóljak.
Anya. -szólaltam meg -Mi Jun-kunnal ismerjük egymást, osztálytársak vagyunk. -mondandóm végén már egyenesen bámultam Jun-kunt és e miatt a kijelentésem miatt most már ő is engem
-Tényleg? Ez nagyszerű! -mondta Jun apja
Ekkor Jun leguggolt a húgomhoz és beszélgetni kezdett vele
-Szia csöppség. Jun vagyok. -mosolygott rá aranyosan
-Szia. Én Rina. Miért vagy ilyen sápadt? -kérdezte az én kis hercegnőm
-Én mindig ilyen vagyok. -mondta Jun, mondjuk ez ellen lenne némi ellenvetésem, de inkább nem szólalok meg és tovább figyelem a beszélgetésüket -De ahogy látom, neked szép piros az arcod, irigy vagyok rád. Kis cuki. -mondata végére már én voltam irigy, na mindegy, anya mindig azt hajtogatja, hogy mennyire hasonlítunk Rina-val
-Gyerekek, most már gyertek enni, mert kihűl a vacsora. -mondta anya
Szép lassan mindenki helyet foglalt és kezdetét vette az evés, na meg az a kínos csend, amit mindenki fél megtörni. De ezt végül Wataru-san törte meg, Jun apja
-És fiúk, hogy halad a suli? -kérdezte
-Jól -szólaltam meg -és.. -ekkor jött egy rohadt nagy felismerés -Jun! -szinte kiabáltam -nincs még teljesen kész a PI és jövőhéten le kell adnunk! Nem lesz időnk befejezni! -erre a tettemre ő is felkapta a fejét és őt is megtámadta a felismerés, miszerint igazam van
-Úristen, ez karó lesz! -szólalt meg hírtelen -haza ugrok a gépemért! -mondta azzal felállt és flesh-t megszégyenítően kapkodott és már majdnem az ajtón ment ki, mikoris megszólalt anyám.
-Akkor aludj itt ma este és vacsora után befejezitek. -javasolta, mire én egyetértően bólogattam
-Oh, rendben. De akkor én most haza megyek mindenemért, bocsánat! -mondta, majd lépett is
-Mi kell PI-re? -kérdezte anyám
-Egy csoport munka, egy csoportba osztott minket a tanár és nem fejeztük be. -mondtam teljes higgadtsággal -De most felmegyek gyorsan előkészítem a cuccaimat. -majd elindultam fel, tudtam, hogy ma Jun mindenképp itt alszik, de nem vártam, hogy ilyen könnyen bele megy majd. És, hogy miből gondoltam? Nos, az apja is ezt akarta, hogy ide költözzön, de először csak itt aludjon, hogy meglássa, jobb így, mint egyedül.
Szóval gyorsan az íróasztalomra tettem mindent ami kellhet és ez után hallottam egy kopogást.
-Gyere -kiabáltam
-Letenném a cuccaimat, amíg megvacsorázunk. -mondta Jun, majd be is jött
-Oké, tedd le nyugodtan -néztem rajta végig és még mindig valami elképesztően néz ki -Angyalian nézel ki. -mondta
-Nem vagyok angyal, de még lehetek. -mondta majd nekem hátat fordítva a cuccait kezdte el babrálni. Nekem pedig beindult a fantáziám, mögé léptem és hátulról megöleltem
Sajnálom, kis hiba csúszott be és csak most vettem észre, de itt van kijavítva a rész, ma jön még egy.
