• 6. fejezet

380 18 0
                                    

Tudnék még aludni, ha nem zihálásra kelnék az éjszaka közepén.
-Hobi! Ne!-sikítozik Taehyung. Egyből felpattanok és oda futok hozzá.
-Mi történt?-ölelem át az immáron teljesen izzadt és meztelen fiút.
-Rosszat álmodtam.-sír.-Veled aludhatok?-törölgeti könnyekkel áztatott íriszeit.
-Persze!-vágom rá, és felemelem őt az ölembe. Mit álmodhatott? Ami ennyire megrázta? Mindegy, nem az én dolgom. Lefektetem az ágyba és magamhoz ölelem. Egymással szembe fekszünk, így láthatom arcát, ami még síráskor is szép.
-Jungkook?-simogatja a karomat.-Elmondhatom, hogy mit álmodtam?-néz szomorúan.
-Ha szeretnéd...-sóhajtok, ő pedig felül és cirógatja fejbőrömet.
-Hát. Volt egy legjobb barátom. Jhope-nak hívták. De...a szemem láttára...elütötték. Elvitte a mentő, de én nem mehettem vele, mert nem vagyok családtag. És csak vártam és vártam. És a szülei telefonáltak sírva, hogy meghalt.-kezdi el itatni az egereket, amitől megszakad a szívem.
-Semmi baj, Tae.-ölelgetem.
-Nagyon hiányzik.-szipog.
-Elhiszem.-vonom még szorosabb ölelésbe a jég hideg testű fiút.-Tae nagyon leizzadtál. Meg hideg is van. Nem akarsz lefürödni?-kérdezem tőle.
-Nem...-szipog.
-Akkor takarózz be! Aludj csak.-éppen elfordulnék, hogy kényelmesebben feküdjek, de a kisebb visszarántja a kezemet, ő háttal fordítja magát nekem és az egész testét a mellkasomnak nyomja. Istenem, ezt nem fogom bírni. Átölelem vékony derekát és úgy alszok el, egy meztelen szépséggel karjaim közt.

Strawberries and cigarettes『taekook』Onde histórias criam vida. Descubra agora